Keresés

Részletes keresés

Miamanó Creative Commons License 2000-01-19 23:26:27 102
Kedves Durgo!
Nekem is volt egy ilyen időszakom (azonkívül, hogy mindig is szeretek enni, és bárhol, bármikor képes lennék de azért nem bármit megenni) szóval akkoriban hagyott ott nagyon csúnyán egy barátom. Napközben semmi bajom nem volt, de kiléptem a munkahelyem ajtaján, rögtön lekókadtam, hazamentem és mindenféle kajával vigasztaltam magam, és mindennap megettem egy tábla csokoládét. Na azóta sem szabadulok meg a kilóktól! Persze közben leszoktam a dohányzásról is. De tény, hogy akkor kezdődött. Azelőtt tartottam az 52-54 kg-ot, aztán előbb csak 60-ra mentem fel, majd 70-re és most kb másfél éve nem bírok lejönni rendesen. Egyszer ugyan már sikerült 65-re de csak 1 hétig. Na de majd most!!!! Ja bocs elkalandoztam. Szóval nem lehet, hogy ez a kóros zabálás valamilyen lelki okra vezethető vissza nálad is??
Üdv Miamanó
A hozzászólás:
Durgo Creative Commons License 2000-01-19 14:09:51 94
Kedves Robzon!
A segítségedet szeretném kérni."Kóros zabálhatnékom" van esténként. Napközben még urrá tudok lenni rajta, reggelizem müzlit, ebédelek egy keveset, hogy ne legyek éhes este, mégis du. öt óra fele nekiállok és jól bekajálok, majd édességet kell ennem, de a sok édesség után sósra van szükségem. Aztán meg csak pihegek, úgy befalok, és átkozom magam, hogy miért vagyok ilyen hülye. Egyelőre még normális a súlyom, mert napközben vigyázok, időnként koplalok, edzeni is járok hetente kétszer, tornázom is otthon. De szeretnék fogyni 2-3 kilót, nem pedig hízni.
Köszi.Csilla

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!