|
|
 |
SzerePro
2000-01-19 03:45:52
|
120
|
Kedves Antonius és az Együttérzők, Akik Kivégeznék a Rohadékokat!
Nagyon tanulságos, amiről itt szó van. Én most itt nem annyira a jogi-morális dolgokra koncentrálnék, hanem az önismeretire, ha szabad.
Takorának nagyon igaza van, hogy mindenütt ott vannak azok, akik sokmindenre képesek. Én egy kicsit tovább mennék: mindenkiben ott vannak. Mi másról tanúskodnék az a tagolatlan, meggondolatlan, butasággal határos gyűlölet, amely mindazon hozzászólókból árad, akik képesek lennének megölni embereket, és ezt igazságtételnek gondolják? Azt, hogy kiket kell "kivágni a társadalom testéből", én semmiképpen sem szeretném Antoniusra és a többi ressenterre bízni.
Mellesleg Antonius első leveléből egy kicsit úgy tűnik számomra, hogy neki ez a megerőszakoltatás szinte kapóra jött: mindig rá lehet mutatni arra a Külső Körülményre, ami miatt el van b...va a szexuális és egyéb élete. Ő semmiért nem felelős, ő nem hibázott sose, nem is hibázhat, hiszen ő áldozat. "Nem tudjátok, milyen élete lessz az embernek egy nemi eröszak után..Egy kinszenvedés minden..a mindennapok,a párkapcsolataid..az egész életedet elcseszték-enyhén szolva!!!" Nekem az ilyen dumák okoznak kínszenvedést. Azok az emberek, akik mindig a másikban látják meg a Gonoszt. Akiknek állandóan tisztelni kell az érzéseit. Akik tiszteletet parancsolnak. Tiszteletet paranccsal még senki nem vívott ki. Az ellenkezőjét (mint most is) annál inkább. Blaszfémiát. Esetleg félelmet.
Támogatom creatine hozzászólását, aki óvni próbál bennünket attól a primkó és veszélyes hajlamunktól, hogy a világot áldozatokra és bűnösökre osszuk fel. Jókra és gonoszakra. És persze mi magunk mindig a jó oldalon állnánk, ugye. Egy kicsit bele kéne gondolni abba, amit Kreta írt. De a legtanulságosabb az, ahogyan heretic-et leugatta mindenki. A legkommerszebb, legpíszíbb, legintoleránsabb álliberális szlogen alapján, hogy ugyebár micsoda igazságtalanság, hogy az áldozatot teszik felelőssé a bűntettért. Nos, egy kicsit több pszichológiai érzékenységet, gyerekek, egy kicsit többet, mint a rehabilitációs intézetek és lelki segélyszolgálatok feministáitól elvárható. Egy kicsit kevesebb áldozati diszkurzust, egy kicsit több teret az ambivalenciának. Természetesen nem arról beszélek, hogy a kriminális tettet nem kellene büntetni, hogy elkövetőjét nem kellene elkülöníteni. Csak ez a bosszúszomjas, gyűlölködő mentalitás, könyörgöm! Nehogy már együtt érezzek ezzel.
Talán nem meglepő, ha danger mentalitását találom a magaméhoz közel állónak, + BlumiDC gondolkodásmódját a kellően árnyaltnak.
A világ, hál'Istennek, bonyolultabb annál, ahogy az önismeret nullfokán álló sík morálatléták elgondolják. Az ő műfajuk minden pszichológia zsigeri gyűlölete és átgondolatlan ócsárlása. Én akkor gondolkodnék el a "pszichológus" kompetenciáján, ha NEM tette volna fel Antonius esetleges latens viszonyulására vonatkozó kérdését. A helyzet ugyanis az, hogy ha valaki ekkora energiával rögződik egy traumához, mint Antonius esetében is látjuk, annak az az oka (mint némi hangsúlyeltolódással, BlumiDC is utalt rá), hogy semmilyen szinten nem fér hozzá a traumatikus esemény feldolgozásához. Ennek pedig elsődleges oka az szokott lenni, hogy nem engedi be a tudatos szintre a dologgal kapcsolatos ambivalenciáját. Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy "be kéne ismernie", hogy "valójában" élvezte, hiszen nincs épelméjű ember, aki kételkednék abban, hogy életének egyik, ha nem a legborzalmasabb élménye volt ez. De kutatásokból tudjuk, hogy az S/M "spanking" szcénáit kultiválóknak (vagyis akik szexualiter élvezik, ha ütik őket) gyakorlatilag 100 %-át verték gyerekkorában. Vagy hogy a női lakosság azon igen csekély hányadának, amely nemi erőszak áldozatául esett, meghökkentően magas hányada nem csupán egyszer esett áldozatul ilyen bűnténynek. Az, hogy ezeken elgondolkodunk, és ezzel morális biztonságérzetünknek néhány kínos pillanatot szerzünk, távolról sem jelenti, hogy felmentünk bárkit is, hogy nem ragaszkodunk hozzá, hogy bekasztlizzunk minden erőszakos bunkót.
De attól tartok, hogy ez utóbbi kategóriába muszáj belesorolnunk mindazon Keménykezű Megtorlókat, akiket erősen elragadott a bosszú és az adrenalin.
|
|
A hozzászólás:
 |
Antonius
2000-01-11 22:33:28
|
111
|
arich..
Látom te már sikeresen megoldottad naggyábol a gondjaidat..Én még nem egészen-de most azt hiszem én is megoldom majd:-))
Találtam egy lányt,aki nagyon szeret..és megért..
És Ő a mindenem:-)))Nagyom sokat segit Ő ..:-))
Talán még maga se tudja mennyit..!
Szeretem:-)..és élni akarok-Érte!!!
Kréta..Te meg ...arichnak igaza van:-))
Mindenbe eggyetértek vele!
És továbbra is kérdem...Miért Védi Bárki ezeket az abszolute gonosz embereket??
Szerintem aki egy ilyet véd...az erkölcsileg iszonyatosan méllyre süllyedt-szemebe ugyanolyan mint az aki meg is teszi..
büntetésük-Örökös számkivetés az emberi társadalombol..-vagyis Életfoggytig.
Aki képes megtenni eggyszer..biztos megteszi ismét!!Ha lehetösége lessz...
örökre megkell akadályozni ebben:Soha többé ne tehesse meg...
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|