Kedves Dubois!
Hogyan elemzed "A ruha szakadt" és "A ruha szakad" mondatokat?
Kedves Ádám!
Megkövetem az AkH szerzôit, hiszen igazad van: haragom a Magyar Helyesírási Szótár szerzôi ellen irányult. Hirtelen indulatomban összekevertem ôket, sajnálom.
Az elektronikus levél valóban hosszú, az elevél viszont nem. Ige is pontosan uúgy képezhetô belôle, mint alapszavából, a levélbôl, lévén ennek egy jelzôs kapcsolata. Hangrendszerünkbe beleillik (kár, hogy toldalékolt alakjaiban túlteng az e), a szó elején három betű is utal az 'elektronikus' jelzôre.
A drótposta vagy villámposta pontosan annyira képzavar, amennyire a galambposta vagy a villámkérdés az (vagyis semennyire). Az elektronikusságról a drót könnyen, magától értetôdôen asszociálható. A drótposta dróton jön, a villámposta meg gyorsan (?? :) Nem kell ezt túlideologizálni. Ráadásul a 'drót' szóban pontosan az a pici játékosság, könnyedség van a hivatalos 'vezetô' vagy 'vezeték' ellenében, ami éppen hogy hiányzik az említetted távbeszélô szóból. Egyébként megszavaztathatnánk az összes értelmes lényt a drótpostáról, én vállalom a marslakókkal való kapcsolattartást. Fénypost küld.
Hajlamosak vagyunk elfeledkezni Ungvári Tamásnak a több mint egy évtizede javasolt magyarításáról: emil. Könnyed, rövid szó, ld. jani. Az általad is említett, Index-béli imél ennek egy kicsit affektáló, az angolhoz dörgölôzô változata, de persze még mindig jobb, mint az eredeti angol (számunkra kétszeresen is rossz) kifejezés.
De ezek csak egy-egy szóról való vélemények: egyéniek, felejthetôk. Érdekelne, hogy szerinted mikor jó egy magyarítás. Az emberek többsége bizony - lustaságból, "nyelvérzéketlenségbôl" - hagyná minden szűrô nélkül beáramolni az idegen szavakat és idegenszerűségeket. A felelôs nyelvművelés az, amelynek feladata lenne gátat vetni e parttalan folyamatnak. De ez örökzöld téma, messzire vezet.
A különírás terjedését nem kárhoztató véleményed rendkívül meglepett, nyelvész körökben ti. egész más a nézet. Tudnivaló, hogy nyelvünk egyik legalapvetôbb sajátsága a ragozás. A toldalékok seregével lehelünk lelket a szavakba, általuk illesztjük be szavainkat a mondatba. Az 'ablaküveg' az 'ablak üvege' szókapcsolat tömörebb változata. A transzformáció nem állhat meg félúton: nyelvünket törjük kerékbe, ha a különírást megtartjuk, de elhagyjuk a birtokos személyragot: 'ablak üveg'. E művelet óhatatlanul a szavak sima, ragozás nélküli egymás után való írásához vezet, ami a mai angolnak - is - a sajátja. Nem értem, hogy a Magyar Helyesírási Szótár miért sugall ilyen, a nyelvünk szellemével homlokegyenest szembenálló írásmódot (sajóhuba?) Az egybetartozás érzékeltetésére - ha már ragaszkodunk magához az idegen(es) szóhoz - mindenképpen kell a kötôjel: e-mail-cím. Persze ennél jobb az elektronikus cím. |