Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2000-01-11 19:57:27 297
Kedves phls!
Nagyon elkeserítettél a válaszoddal. A Magyar Helyesírási Szótárat ugyanazok állították össze, mint az AkH-t. Ráadásul semmiben nem tér el tőle. A kettő szembeállítása a Tasztal Politika rovatába illik.
Szerinted a e-mail vezetéken jön? A drótposta nemcsak képzavar, hanem egy elég alsó köznyelvi szintű jövevényszót emelne irodalmi szintre.
Mikor jó egy magyarítás? Akkor, ha "megered". Miért ered meg? Ezt ma még senki nem tudja egyértelműen meghatározni.
Amit a különírás-egybeírással kapcsolatban írsz, bizony kicsit kávéházi nyelvészet. Ne haragudj, de nem ismered eléggé a problémát. Te szeretsz itt feladatokat adni. Kérlek, nézz utána a cselekvő melléknévi igeneves összetételek egybeírása szabályának, és azután értelmezd azt, amit írtál.
A másik lecke: nézz utána a mozgószabálynak.
Kis Ádám
A hozzászólás:
phls Creative Commons License 2000-01-11 18:16:39 296
Kedves Dubois!

Hogyan elemzed "A ruha szakadt" és "A ruha szakad" mondatokat?

Kedves Ádám!

Megkövetem az AkH szerzôit, hiszen igazad van: haragom a Magyar Helyesírási Szótár szerzôi ellen irányult. Hirtelen indulatomban összekevertem ôket, sajnálom.

Az elektronikus levél valóban hosszú, az elevél viszont nem. Ige is pontosan uúgy képezhetô belôle, mint alapszavából, a levélbôl, lévén ennek egy jelzôs kapcsolata. Hangrendszerünkbe beleillik (kár, hogy toldalékolt alakjaiban túlteng az e), a szó elején három betű is utal az 'elektronikus' jelzôre.

A drótposta vagy villámposta pontosan annyira képzavar, amennyire a galambposta vagy a villámkérdés az (vagyis semennyire). Az elektronikusságról a drót könnyen, magától értetôdôen asszociálható. A drótposta dróton jön, a villámposta meg gyorsan (?? :) Nem kell ezt túlideologizálni. Ráadásul a 'drót' szóban pontosan az a pici játékosság, könnyedség van a hivatalos 'vezetô' vagy 'vezeték' ellenében, ami éppen hogy hiányzik az említetted távbeszélô szóból. Egyébként megszavaztathatnánk az összes értelmes lényt a drótpostáról, én vállalom a marslakókkal való kapcsolattartást. Fénypost küld.

Hajlamosak vagyunk elfeledkezni Ungvári Tamásnak a több mint egy évtizede javasolt magyarításáról: emil. Könnyed, rövid szó, ld. jani. Az általad is említett, Index-béli imél ennek egy kicsit affektáló, az angolhoz dörgölôzô változata, de persze még mindig jobb, mint az eredeti angol (számunkra kétszeresen is rossz) kifejezés.

De ezek csak egy-egy szóról való vélemények: egyéniek, felejthetôk. Érdekelne, hogy szerinted mikor jó egy magyarítás. Az emberek többsége bizony - lustaságból, "nyelvérzéketlenségbôl" - hagyná minden szűrô nélkül beáramolni az idegen szavakat és idegenszerűségeket. A felelôs nyelvművelés az, amelynek feladata lenne gátat vetni e parttalan folyamatnak. De ez örökzöld téma, messzire vezet.

A különírás terjedését nem kárhoztató véleményed rendkívül meglepett, nyelvész körökben ti. egész más a nézet. Tudnivaló, hogy nyelvünk egyik legalapvetôbb sajátsága a ragozás. A toldalékok seregével lehelünk lelket a szavakba, általuk illesztjük be szavainkat a mondatba. Az 'ablaküveg' az 'ablak üvege' szókapcsolat tömörebb változata. A transzformáció nem állhat meg félúton: nyelvünket törjük kerékbe, ha a különírást megtartjuk, de elhagyjuk a birtokos személyragot: 'ablak üveg'. E művelet óhatatlanul a szavak sima, ragozás nélküli egymás után való írásához vezet, ami a mai angolnak - is - a sajátja. Nem értem, hogy a Magyar Helyesírási Szótár miért sugall ilyen, a nyelvünk szellemével homlokegyenest szembenálló írásmódot (sajóhuba?) Az egybetartozás érzékeltetésére - ha már ragaszkodunk magához az idegen(es) szóhoz - mindenképpen kell a kötôjel: e-mail-cím. Persze ennél jobb az elektronikus cím.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!