Keresés

Részletes keresés

phls Creative Commons License 2000-01-02 03:21:29 239
Kedves Ádám!

Ezt a kódos dolgot nagyon nem értem. Senki emberfia nem használja az általad említett - egyébként szintén helyes, csak nyakatekertebb - formulát, és az nem is szabatosabb annál, mint ha azt mondanám: a 2-es ASCII-kódja hexa 32. (Hadd példálóddzam az ASCII-val, azt inkább ismerik.) Az ASCII-kód azt jelenti, hogy egy olyan kód, amely valamilyen összefüggésbe hozható az ASCII-kódtáblával; egy olyan kód, amelynek a meghatározásában lényeges szerepet játszik az ASCII. Ahogy egy Kassák-kép lehet egy általa festett vagy egy ôt ábrázoló kép. A Szabó Lôrinc-verseket Szabó Lôrinc írta; a Lóci-verseket... - szóval nem Lóci. A te fordulatoddal hogyan fogalmaznád meg, hogy az elsô 32 ASCII-kód nem nyomtatható, hanem technikai jelekhez tartozik? Vigyázat, az ASCII-tábla kifejezés használata álmegoldás, mert az az ASCII-kódtábla (más néven ASCII-kódlap) rövidebb, jelentéstapadással keletkezett alakja! Mármint hogy az angolban is: elôször vala a code table, majd a code lekopott, mint gyulairól a kolbász. (Mily gyönyörű, fennkölt szólás leend ez! :)

Azt sem értem, hogy a lézerfény miért nem helyes. Talán a lézersugár a megfelelô alak? Mert ha igen, akkor helyben vagyunk: a sugárzás (radiation) ugyanis a laser utolsó betűjének szüléje.

A fordítóprogrammal kapcsolatban: az Altavistát eredetileg böngészésre írták, az tehát egy böngészőprogram. Ha továbbfejlesztették, és "másodállásban" már fordít is, akkor a nyelvérzékem azt súgja: az Altavista egy böngésző- és fordítóprogram. Tudom, hogy e megnevezés a két célt, tulajdonságot egyazon súlyúnak tünteti fel, mégsem tudok rá jobbat. (A sorrend esetleg tájol.) Méghozzá azért, mert ha csak általánosságban beszélek róla, ha be kell sorolnom vmilyen skatulyába, akkor nem arról beszélek, hogy e program most ténylegesen végzi e cselekvést, hanem arról, hogy alkalmas ennek elvégzésére, mivel erre (is) tervezték. A 'fordító program' szókapcsolatot csak valós cselekvésre (nem pedig az arra való képességre), és csakis (kitett vagy hiányzó, ámde odaértett) tárggyal tudom elképzelni: a makrókat hibásan fordító program. De, mint tudjuk, ahány ház, annyi nyelvérzék... Úgyhogy csak ismételni tudom ezzel kapcsolatban azt, amit az elôzô hozzászólásomban írtam: megértem, ha mások másképp vélekednek errôl.

Hogy a fordítóprogram csak assemblyre fordít-e (egy magas szintű nyelvrôl)? Szerintem nem. A formális nyelvek elméletében - s a gyakorlatban is - a fordítóprogram (translator) egy A nyelvrôl egy B-re fordít. Így minden compiler translator, de nem minden translator bogár. Abban igazad van, hogy a compiler (nem a szó, hanem a fogalom) sokkal közismertebb, mint mondjuk egy FORTRAN-ról C-re fordító program (van ilyen), de ennek csak az az oka, hogy az elôbbit - az utóbbival ellentétben - mindenki használta, aki C-ben, FORTRAN-ban, ALGOL-ban, PL/1-ben, Pascal-ban stb. programozott. Az más kérdés, hogy a compilert jogosan fordították-e fordítóprogramnak. Általában nem szeretjük a tükörfordításokat - bár, ha nem tévedek, Kosztolányi jegyzi meg: az 'ablak' nem más, mint a 'Fenster' tükörfordítása (hogy miért nem a 'Spiegel'-lel példálódzott?...:). Úgy gondolom, most (mit most! úgy 35-40 éve) azonban rosszul döntöttünk, mert egy szinttel általánosabb jelentést hordozó kifejezésre fordítottuk a konkrétabb dolgot, s aztán zavarban vagyunk, amikor magyar fordításban meg kell különböztetnünk e konkrétabb cselekvést (vmirôl assemblyre való fordítás) az általánostól (vmirôl vmire való fordítás). Az Oxford számtech. értelmezô szótár így próbálta menteni a menthetôt: translator: (át)fordítóprogram.

Tartok tôle, túl off lenne, ha belemennénk: elvileg más, ha egy program mondjuk C-rôl assemblyre fordít, s aztán az assembler ezt átülteti gépi kódra, mint ha az adott fordítóprogram közvetlenül gépi kódot állítana elô (mindkettôre van példa). Melyik a compiler? - Tudjuk, mindkettô.

Mindenkinek,

aki már kijózanodott, és akit egy apró nyelvi játék esetleg fölrázna a tunyaságból, hiszen igazán semmi sem történt az elmúlt napokban... :)

Mondjatok olyan magyar közszót, melynek...
1. ... kétféle többes száma van! (Nem a fotelek-fotelok típusú hangrendbeli, hanem lényegesebb különbségre gondolok.)
2. ... két jelentése van, s ezekben különbözik a kiejtése!
3. ... más-más alakját használjuk jelzôi és állítmányi szerepben!
4. Mondjatok olyan magyar szinonimapárt, melyben az egyik a másiknak (formailag) a többes száma!
5. Mondjatok olyan szót, amely ugyanazt jelenti magyarul és angolul is, holott etimológiailag semmi közük egymáshoz! (Ezzel ugye kizártam a paprikát és társait.)

Jómagam a 3-asra két megoldást ismerek (s úgy tudom, nincs is több), a többire csak egyet-egyet, és nem tudom, mennyi is lehet valójában. Jó játékot!
phls

Hacsek Creative Commons License 2000-01-01 17:13:47 237
BUEK, kedves barataim!
A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 1999-12-31 17:33:03 236
Kedves pjls
A CD-lemez ügyében, bár igazán nem vagyok az efféle pleonazmustól boldog, mindenképpen igazat adok neked, annak ellenére, hogy a Magyar Helyesírási Szótár ezt az alakot nem vette fel. Azzal is egyetértek, hogy ez remélhetőleg cédé lesz hamarosan. Ugyanakkor valóban ISBN-számot emlegetünk (és a Széchényi Könyvtárból kérjük). A szótár fordítása során igen sok olyan betűszós szerkezettel találkoztunk, különösen a protokolloknál, ahol a szerkezet utótagja a betűszó utolsó elemének a kifejtése. Általában igyekeztünk a pleonazmust elkerülni. Például IP-t írtunk, és nem IP-protokollt. Ez szakmai szövegekben megtehető, azonban a köznyelvben a CD-D-je, az IP P-je nem nyilvánvalóan lemez és protokoll. Talán éppen a köznyelvivé válást mutathatja az ilyen igény. Mindenesetre a CD-nél kevésbé elterjedt szavak esetében (RAM, ROM, TCP/IP, SVGA stb.) jobb lenne, ha nem jelenne meg a felesleges utótag.
Ami az EBCDIC-t illeti, nincs egészen igazad: a hiba a "kódja" szóban van, ez (szerintem megengedhető szinten) pongyola. Szabatosan a: "a 2-es számjegy Extended Binary Coded Decimal Interchange Code-kódja hexa F2" helyett a 2-es számjegy EBCDIC-ben kódolt alakja." A kód és a kódolt alak folytonosan keveredik, de ez OFF. Tehát a kifogásolt mondat nemcsak azért rossz, ezért szinte mindegy.
A lézerfény szerintem nem általános (és nem is helyes).
Amit nekem írtál, hadd világítsam meg más irányból: az Altavistával lehet fordítani (magyarra még nem). Ha az Altavista fordítja ezt le, akkor fordító program tette, mivel az Altavista böngésző és nem fordítóprogram. Emellett van még egy szempont, amelyet figyelembe kellene venni, mégpedig az, hogy a fordítóprogram, mint terminus technicus bizony a compiler magyar megfelelője, így nem magyarra fordít, hanem assemblyre.

A jókívánságokat köszönöm, viszonzom és sugározom.
Kis Ádám

Előzmény:
phls Creative Commons License 1999-12-31 04:29:13 235
Kedves Art Baby!

Teljesen igazad van, amikor megszólod a hasonló alakú szavak összetévesztését. Azonban a CD-lemezen el kellene gondolkodni egy kicsit. E jelenséget te egyértelműen pleonazmusnak (szófölöslegnek) véled. Igen, ma még így érezzük, de amint elhalványul a CD eredeti, szó szerinti értelme, hidd el, nem így lesz! Talán cédé-nek fogjuk írni (ld. tévé), és az anyagát vagy inkább a rajta lévô infó tárolásának módját, technológiáját értjük majd rajta. Pl.: ez nem bakelit-, hanem cédélemez.

Jó néhány betűszóval ez a helyzet. Kérdezzük meg pl. Ádámot, hogy amikor kiad egy könyvet, ISBN-t vagy ISBN-számot kér-e hozzá (nem tudom, kitôl, de ez már off). Pedig e betűszó az International Standard Book Number rövidítése. Vagy említsem a kódtáblák nevét? A régi (s talán a mai) nagygépek által használt EBCDIC kódtábla kevésbé közismert, az ASCII-ról mindenki hallott. Az a kijelentés, hogy "a 2-es számjegy EBCDIC-kódja hexa F2", kifejtve így hangzik: "a 2-es számjegy Extended Binary Coded Decimal Interchange Code-kódja hexa F2". Az ASCII feloldása közismertebb.

Ha jobban megnézzük, a lézerfény is valami hasonló (azért nem pontosan ugyanez a jelenség), hiszen a laser köznevesült betűszó elsô betűje a light, azaz fény szóból származik. Más: miért SMS-t (szó szerint: rövidüzenet-szolgáltatást) küldesz a mobilodról, nem pedig csak SM-et? Ha nem vagy tisztában az ilyen üzenetek küldésével vagy fogadásával, miért az SMS-, nem pedig az SM-szolgáltatásokról érdeklôdöl? Azért, mert e betűszóban elhalványult (talán a széles körben való elterjedtsége miatt eredetileg sem tudatosult igazán) a szó - azaz itt betű - szerinti jelentés, és csak a lényeget, a rövid üzenetet értették rajta, a harmadik betű képviselte szót (szolgálat, szolgáltatás) amolyan sallangnak tekintve.

Csak megjegyzem, hogy rokon jelenség a névelôvel kezdôdô idegen nevek elôtt a magyar névelô kitétele (persze csak akkor, ha amúgy szükség van rá): olvastam a The Guardiant és a L' Humanitét.

Kedves Ádám!

Nem akarok ezen vitatkozni. "Életszerű", azaz nem nagyon mesterkélt helyzetben a szóban forgó mondat ("most képzeljétek el, amikor egy fordító szoftver ezt compact disc disc-nek fordítja...") számomra csak úgy értelmezhetô, hogy abból bizony egybeírás lesz. Ettôl függetlenül meglehet, hogy másvalaki számára a másik fajta értelmezés sem idegen.

És még egy rendkívül szakmai megjegyzés: mindenkinek boldog új évet kívánok!

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!