Keresés

Részletes keresés

Dr.W.Gy. Creative Commons License 1999-11-19 14:22:52 18
Sinn meines Lebens!
Be kene mutatnod engem a nagyinak! :-)
Dr.W.Gy. Creative Commons License 1999-11-19 11:33:07 13
En is igy latom. Meg igy tapasztalom. A csaladi partira meg visszaterunk... ;-)

En mikor a kerdest felvetettem, elsosorban sajat magam es a holgy csaladja kozotti kapcsolatra gondoltam, de visszafele is erdekes, es mas a helyzet. Msot ki fogtok nevetni (de nem erdekel), meg egyetlen egy baratnomet se vittem fel hozzank a lakasba, mikor valaki otthon volt! Anyam meg egy baratnomet sem latta, nem is erdekli (vagy tagadja), nekem semmi kedvem hazavinni az illeto not, mert simerem a csaladom, es igazabol ok nem erdemlik meg. Szoval a not "feltettem" az otthoni legkortol es hangulattol. Ma mar nem is igenylem igazan, de hainyzik, ezert probalom nala megtalalni az "idilli" csaladi hatteret. Mert ha ott se, akkor hol?
Igazabol a dolog nalam kolcsonosen egyertelmu megfeleltetesben van: h avalakit szeretek es majd szerelmes leszek bele, akkor az olyan no lesz, akit tsiztelek becsulok, akit sehol semmilyen korulmenyek kozott nem szegyellek, o se engem, es ezaltal kzovetve bzitso vagyok benne, hogy az o csaladja es az enyem si el fog majd fogadni. Nalunk biztos nem lenne azzal gond (apam azt mondja mindig - az en eletem, azt csinalok amit akarok, nem neki kell majd felesegul vennie). Engem viszont nagyon zavarna, es megkeseriteni az eletem meg a kapcsolatom is, ha akar az en csaladom akar az ove fenntartasokkal fogadna a visoznyunkat, vagy o az enc saladomat ill. en az ovet. Nem csak szerelmet nem talaltam meg, ilyen csaladot sem lattam, ahol mindenki harmoniaban el es mukodik a csalad intezmenye, abba be is illek, be is fogadnak, es be is tudok illeszkedni. Biztos bennem van a hiba :-(

Gothic Creative Commons License 1999-11-19 10:54:21 11
Sajnálom, de nem értünk egyet.
Olyan még nem volt, hogy én ne tudtam volna elérni a családdal szemben azt, amit akartam.
Lehet, hogy küzdenem kellett érte, de én "az enyémek között" is eléggé központi figura vagyok, ritkán kérdőjelezik meg a döntéseimet és előbb-utóbb akkor is támogatnak, ha nem értenek velem egyet. (Mi mást tehetnének?:-)) Ha elég erős a szeretetem valaki iránt, akkor el is tudom őt fogadtatni. Ha mindenki azt látja, hogy minden intrika ellenére szilárd és hajlíthatatlan mindaz, amit teszek és érzek, akkor leteszik a fegyvert. Egy szerelem, egy szerető, vagy bármilyen státuszú külső személy kevés ahhoz, hogy a családom tartósan ellenem forduljon. Nem ér annyit számukra az egész, úgyis tudják, a lelkük mélyén, hogy egyrészt tehetetlenek velem szemben, másrészt nem kell engem félteni....
A "szociális megfelelés" szabályait a saját környezetemben én alakítom....

Gothic

A hozzászólás:
sinn Creative Commons License 1999-11-19 10:33:15 8
A nagyi számára még nem született olyan férfi erre a világra, aki méltó lenne hozzám :)), ergo minden pasit cinikus megjegyzésekkel piszkál, tesztelget, stb - nem tudok rá haragudni, mert szeretetbol teszi.

Hosszútávon igenis számít, hogy a barátod/barátnod családja támogatja-e, vagy izomból ellenzi a kapcsolatot. Szerintem a legerosebb érzelmek is megsínylik a folyamatos áskálódást, veszekedéseket, intrikákat. A szociális megfelelés kényszere baromi eros tud lenni, és az emberek többsége elviselhetetlen kudarcként éli meg, ha nem fogadják el. Ilyenkor nem a who gives a sh*t hozzáállás a leginkább célravezeto.

Előzmény:
Gothic Creative Commons License 1999-11-19 09:55:23 5
"Szerintem halálra van ítélve a kapcsolat, ha a család ellenséges."

NEM IGAZ!!!!! ....csak ha gyenge vagy és érzelmeid nem őszinték...
Who the f.ck cares...ha nekem kell valaki, de nagyon, akkor nem érdekel a család véleménye.
Ha nem fogadják el őt, akkor kételkednek bennem és az Én döntésemben...
Aki nincs Velem, az Ellenem van....
A saját - most már ex - páromért évekig véres harcot vívtam az anyámmal, pedig az édesanyám az egyetlen, akit fenntartások nélkül szeretek.

Gothic

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!