Keresés

Részletes keresés

barco Creative Commons License 1999-10-21 08:44:20 128
Speaker, Speaker! Nem tetszik ez a Korovioffnak írt mondatod, hogy "Neked hiszek". Úgy tűnik belőle, mintha nekem nem - bár szíved joga. :-(
Viszont utánanéztem SGy esetének: az MNB tv. életbelépésére hivatkozva nem választották meg, ami az én olvasatomban azt jelenti, hogy "legálisan" szabadultak meg tőle, a tiedben pedig, hogy politikai okokból nem választották meg. Gyakorlatilag ugyanaz, amit te pozitívan, én viszont negatívan itélek meg. Egyébként az MNB tv. életbelépése előtt még nem volt meghatározott idejű mandátum az MNB elnökök számára.

Az MNB tevékenységével kapcsolatban szerintem egyszer csúsztatsz, másszor meg nem igazán érted miről van szó:

A csúsztatás: "A jegybanki törvény csak azt rögzíti, hogy a veszteségekért az állam köteles jótállni. Ebből következik a gyakorlati tény, hogy a nyereségeivel az MNB még sohasem számolt el az állam felé. "

Ezzel szemben a tények:

Az MNB feladatai
Monetáris politika
5. § (1) Az MNB a hitelintézetek 8. §-ban foglalt eszközökkel történô jegybanki irányítása révén befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.
(2) A monetáris egyensúly megôrzésére irányuló tevékenységével az MNB elômozdítja a gazdaság egyensúlyának megvalósulását.
6. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.
7. § Az MNB a 4-5. §-ban említett feladatának teljesítése érdekében befolyásolja az általa kibocsátott pénz (a továbbiakban: jegybankpénz) mennyiségét (kínálatát).
Monetáris politika eszközei
8. § Az MNB monetáris politikáját refinanszírozással, a hitelintézetek kötelezô jegybanki és likviditási tartalékának szabályozásával, árfolyamok és kamatok befolyásolásával vagy meghatározásával, nyíltpiaci műveletekkel és más jegybanki eszközökkel valósítja meg.
Refinanszírozás
9. § (1) A refinanszírozás keretében az MNB
a) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol);
b) refinanszírozási hiteleket nyújt értékpapír fedezete mellett vagy anélkül;
c) értékpapír ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással.
(2) Refinanszírozási hitel fedezetéül nem fogadható el a hitelintézet saját kibocsátású értékpapírja.

Az MNB jövedelemszabályozása
78. § (1) Az MNB bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének az MNB éves közgyűlése által meghatározott hányadát - a fejlesztésre, tartalékolásra, valamint egyéb célra visszatartott összeget meghaladó részt - osztalékként fizeti be a központi költségvetésbe.
(2) Az MNB és a központi költségvetés az MNB éves közgyűlése által osztalékként megállapított és az osztalékelôlegként megfizetett összeg különbözetét a közgyűlést követô 8 napon belül egymás között rendezi.
(3) A közgyűlés az éves nyereség felosztása és a költségvetési befizetés megállapítása során köteles gondoskodni arról, hogy az MNB saját tôkéje ne legyen kevesebb, mint a forgalomban lévô bankjegy- és érmeállomány éves átlagának 9%-a.
(4) Ha az MNB tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredménye pozitív, az MNB a tárgyhónapot követô hónap 25. napjáig e nyereségének megfelelô osztalékelôleget fizet.
(5) Ha a tárgyhónap utolsó napján az MNB saját tôkéjének összege meghaladja a forgalomban lévô bankjegy- és érmeállomány átlagának 9%-át, az MNB a tárgyhónapot követô hónap 25. napjáig a többletet az MNB általános tartaléka, annak hiányában az eredménytartalék terhére, azok mértékéig, köteles a központi költségvetésbe befizetni.
(6) Ha az MNB tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredménye negatív, a központi költségvetés a felmerült veszteséget a tárgyhónapot követô hónap 25. napjáig az MNB-nek megtéríti.
(7) Ha a tárgyhónap utolsó napján az MNB saját tôkéjének összege kisebb, mint a forgalomban lévô bankjegy- és érmeállomány átlagának 9%-a, a központi költségvetés a különbözetet a tárgyhónapot követô hónap 25. napjáig eredménytartalékként az MNB-nek megtéríti.
(8) Ha a tárgyhónap utolsó napján a (4)-(7) bekezdés alapján az MNB-t és a központi költségvetést is fizetési kötelezettség terheli, akkor a felek az egymással szembeni kötelezettségeket bruttó módon számolják el és a kötelezettségek egyenlegének megfelelô összegben pénzügyileg teljesítik.
(9) A tôkekövetelmény bázisaként meghatározott éves átlagállomány a tárgyhónap utolsó napján - a (3) bekezdés alkalmazásánál a mérleg fordulónapján - és az azt megelôzô tizenegy hónap utolsó napján kimutatott állományok számtani átlagaként számítandó ki.

Tehát ha megnézed a 78. para. 6. és 7. pontját ott vannak azok az esetek + rendezésük, amire te utalsz. Ez te is írod. Ebből viszont NEM az a gyakorlati hazugság következik amit te írsz! Olvasd el a 4. és 5. pontot!

A nem értés: "AZ MNB valóban nem áll bármely jött-menttel üzletelni, de gazdasági társaságokkal (bankokkal) igen."
Olvasd el a 8. parát. Az MNB, mint a bankok bankja, csak a bankokkal (+ pl. KELER) áll kapcsolatban = vezet nekik pénzforgalmi számlát. Ha ez az állítás igaz, és más gt-kkel nem áll ilyen kapcsolatban, akkor az MNB NEM végez kerbanki tevékenységet.

Korovioff Creative Commons License 1999-10-20 19:19:37 124
Kedves speaker,
a nyereségükkel is el kell számolniuk. Az MNB egyszemélyes Rt, amelynek tulajdonosa az állam. Befizetései a központi költségvetés bevételi eloirányzatában szerepelnek, persze a sterilizálandó külföldi tokebeáramlás nagysága és az árfolyamváltozások befolyásolják az MNB eredményét. Persze, szomorú, ha kereskedelmi banki tevékenység is befolyásolja, a CW Bank veszteségeihez hasonló módon. Ezért is nem vállalnak a jól múködo piacgazdaságok jegybankjai a kereskedelmi banki tevékenységgel összefüggó kockázatot. Ezért kellett volna az MNB-nek régen megszabadulni a
leánybankjaitól.
Az eddigi információk szerint a CW Bank veszteségeinek legalábbis a domináns része Surányi elott keletkezett. Az MNB jelenlegi vezetése legfeljebb ott követhetett el hibát, hogy több év kellett neki, amíg feltárta a CW veszteségeinek valódi nagyságát.
A hozzászólás:
speaker Creative Commons License 1999-10-20 18:56:38 123
Nézz csak utána Surányi akkori távozásának (és nem leváltásának), meg fogsz lepődni.
Még mindig vannak az MBNB-nek leánybankjai külföldön, való igaz, hogy szerencsére fogynak.
A jegybanki törvény csak azt rögzíti, hogy a veszteségekért az állam köteles jótállni. Ebből következik a gyakorlati tény, hogy a nyereségeivel az MNB még sohasem számolt el az állam felé.
Az MNB valóban nem áll bármely jött-menttel üzletelni, de gazdasági társaságokkal (bankokkal) igen.

Előzmény:
barco Creative Commons License 1999-10-20 18:12:32 122
Nekem úgy rémlik, hogy leváltották mandátuma lejárta előtt, de ezt majd leellenőrzöm.
A politikai okokra való hivatkozást ebben az esetben el tudom fogadni, de nem azért mert elitélendőnek tartottam volna a DC aláírását, sőt, hanem mert egy jegybankelnöknek tényleg nem illik "civil"-ként viselkednie. Illetve, lehet hogy tisztább lett volna ha akkor felajánlja a lemondását.
Az MNB monetáris politikája részeként "sterilizációs okokból" bocsátott ki tavaly első félévig pénzintézetek részére MNB-kötvényt. Ez nem kerbanki tevékenység. Azt honnét veszed, hogy a kötvényei kamatát az állammal fizetteti meg?
Az MNB 1998-as éves jelentése szerint, a banknak 4 vidéki fiókja van, leánybankokról nem találtam egy sort sem. (Igaz, így a CW-ről sem.)

"Ugyanigy a kereskedelmi bankoknak adott hitelek kamata is a bankot illeti meg, míg a kockázat az államot." Ez tényleg érdekelne, hogy hol van leírva!! MNB-ről szóló tv.??

"Azoknak a pártoknak a holdudvarához tartozó "vállalkozóknak" kedvez, akiknek a kereskedelmi bankok hiteleznek. Számomra egyértelmű, hogy hogy kik azok."
Ezt szerinted hogy csinálja a jegybank(+elnöke), ha mint a "bankok bankja" csak a pénzintézetekkel van kapcsolatban??? A kerbankok alapvetően a risk eligible, prudens ügyfeleknek hiteleznek.
Index Fórumok

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!