Keresés

Egy legendával kevesebb. Pedixép történet volt, nemde?

Aztán rendbehozták az alapot, beton-injektálással, egyebekkel. Addigra persze azon röhögött mindenki, aki látta.

Mint Kekec helyesen megállapította: az eltérés nem vízszintes, hanem függőleges volt. (NEM biztos) infóim szerint ennek oka sajátságosan magyar.

Tudnivaló, hogy a Föld nem teljesen gömb alakú (ú.n. geoid). Eme elméleti test felszínének síkra vetítése torzításmentesen nem lehetséges. A különböző vetületi rendszerek különböző torzításokat hoznak be — de most nem is igazán ez a lényeges, éppen mert hogy nem vízszintes elcsúszásról van szó. A függőleges ügyekben külön gubancokhoz vezet, hogy az általánosan elfogadott (ismert) háromtengelyű ellipszoid alakot a világtenger vízszintje csak közelíti. Azon területeken, ahol a felszín közelében sűrűbb kőzetek vannak, a tengerszint "behorpad", a kisebb fajlagos tömegű kőzetfélék fölött meg "púposodik". Így hát attól függően, hogy melyik közeli tenger "nyugalmi" szintjéhez viszonyítjuk az egyes tereppontok helyzetét, különböző számokat kapunk.

(Eleinte nem is annyira) kis hazánkban nagyon sokáig a határainkat nyaldosó Adria szintjéhez viszonyítva adták meg a magasságokat. Trianont követően, saját tengerünk immár nem lévén, ez az igazodási kényszer sokat gyengült. A környéken mindenütt a Balti-t. szerintio magasságokat használták, és (ha jól tudom, a II. vh. után?) mi is áttértünk erre. Elvileg.

A gyakorlatban jelenleg három vetületi rendszer (Gauss-Krüger, sztereo, EOTV) alkalmazása általános. Ezek mellett még további 5–6-ot használnak korlátozottan (egyes területeken ill. szakmákban). Egyes térképrendszerek az adriai, mások a balti magasságokat használják (a 2 között — ha jól emléxem — vmivel < 80 cm az eltérés).

Úgy hallottam, egész 1*űen annyi történt, hogy a helyszínrajzokon megadott építési magasságokat az egyik építésvezetőség Adria, a másik meg Balti-t. fölötti magasságnak értelmezte (ahogy korábbi munkájuk során mexokták). Felelős???