|
|
|
|
 |
IDE1.szolo
 2010-01-29 20:27:04
|
17
|
"Felelős???"
- egyértelműen trianon! :((( |
|
|
Trebitsch
 1999-10-18 10:15:42
|
2
|
A helyzet sokkal egyszerűbb volt, Pásztörperc kartács...
Szegény édesapám közelről látta az eseményeket, akkoriban a Hídépítő Vállalatnál dolgozott. Szerencsére nem ezen a felüljárón.
Annyi történt ott, hogy az egyik hídfél alapjai elkezdtek süllyedni. Merhogy kilopták belűle a cementet. Sajnos nem egyformán... :)
A mérnökök persze már az első fél centis süllyedésnél szóltak, hogy nem frankó a helyzet, csak hát: november hetedike, átadás, határidő: csináljátok, nem lesz ott baj, fél centit kibírunk. Egy centit is
Fél métert is, majd vastagabbra betonozzuk a felépítményt (!).
Aztán rendbehozták az alapot, beton-injektálással, egyebekkel. Addigra persze azon röhögött mindenki, aki látta.
|
|
A hozzászólás:
 |
|
Pásztörperc
1999-10-18 09:42:59
|
1
|
Kedves VaLaki!
Mint Kekec helyesen megállapította: az eltérés nem vízszintes, hanem függőleges volt. (NEM biztos) infóim szerint ennek oka sajátságosan magyar.
Tudnivaló, hogy a Föld nem teljesen gömb alakú (ú.n. geoid). Eme elméleti test felszínének síkra vetítése torzításmentesen nem lehetséges. A különböző vetületi rendszerek különböző torzításokat hoznak be — de most nem is igazán ez a lényeges, éppen mert hogy nem vízszintes elcsúszásról van szó. A függőleges ügyekben külön gubancokhoz vezet, hogy az általánosan elfogadott (ismert) háromtengelyű ellipszoid alakot a világtenger vízszintje csak közelíti. Azon területeken, ahol a felszín közelében sűrűbb kőzetek vannak, a tengerszint "behorpad", a kisebb fajlagos tömegű kőzetfélék fölött meg "púposodik". Így hát attól függően, hogy melyik közeli tenger "nyugalmi" szintjéhez viszonyítjuk az egyes tereppontok helyzetét, különböző számokat kapunk.
(Eleinte nem is annyira) kis hazánkban nagyon sokáig a határainkat nyaldosó Adria szintjéhez viszonyítva adták meg a magasságokat. Trianont követően, saját tengerünk immár nem lévén, ez az igazodási kényszer sokat gyengült. A környéken mindenütt a Balti-t. szerintio magasságokat használták, és (ha jól tudom, a II. vh. után?) mi is áttértünk erre. Elvileg.
A gyakorlatban jelenleg három vetületi rendszer (Gauss-Krüger, sztereo, EOTV) alkalmazása általános. Ezek mellett még további 5–6-ot használnak korlátozottan (egyes területeken ill. szakmákban). Egyes térképrendszerek az adriai, mások a balti magasságokat használják (a 2 között — ha jól emléxem — vmivel < 80 cm az eltérés).
Úgy hallottam, egész 1*űen annyi történt, hogy a helyszínrajzokon megadott építési magasságokat az egyik építésvezetőség Adria, a másik meg Balti-t. fölötti magasságnak értelmezte (ahogy korábbi munkájuk során mexokták). Felelős??? |
|
Előzmény:
|
|
VaLaki
1999-10-18 01:40:32
|
-
|
Bocs tudom, hogy három hozzászólásból elzuhan a topic.
Néztük a családdal a Tom Cruise filmet (Impossible Misssion).
A Csatorna alatti alagútról beszégetve:
- csalagút,
- állítóólag kicsit mellé ment ezért lett két cső.
(de lehet tévedés is)
Szóval a Nyugatinál a felüljáró kicsit elzúgott. Két oldalról építették és kiderült, hogy mellé.
Ki emlékszik erre ?
Lecsuktak valakit (nem engem) ? Miért történt ? Mibe került ? Nem lehetett volna itt iiis előnyt csinálni két felüljáróval.
Úgy emlékszem, hogy nérnök barátaim szerint cirka száz éve milliméter pontosan megy egy ilyen dolog. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
