Keresés

Részletes keresés

DonQHote Creative Commons License 1999-10-10 01:05:07 120
Kedves silence!

Képzeld! Két napja megírtam erre a választ, el is küldtem, meg mernék rá esküdni hogy láttam is a topicban (na e mérget azért nem vennék rá :-):-))aztán most nézem, és nincs semmi! Úgyhogy megpróbálom újra.

Nekem a Mormon Könyvével éppen az az egyik bajom, amit Te a jó fa, jó gyümölccsel példázol. Milyen fa az, amelyik például abban gyökeredzik, hogy a 12 apostol (súlyos) hibát követett el, amikor apostolságukat kézrátétellel továbbadták. Hiszen (tudomásom szerint) a mormon vallás ezt is kifogásolja az egyházban és náluk emiatt van csak 12 "apostol". Ugyanakkor ha belegondolsz, már a 12. apostolt (Mátyás) is jogosan választották maguk közé, és a földön (és a mennyben) való kötés és oldozás jogát is megkapták. Ha tehát jogosan adták tovább apostolságukat (és azok is és azok is...), akkor hibádzik a mormon felfogás, ha meg nem, hát hogyan vétkezhetett épp a 12???

Másik ilyen "eredetkérdés", hogy Jézus maga alapította a Kéfásra, krisztusi nevén Péterre (Kőszikla) egyházát, márpedig ez az egyház a Rómában székelő Katolikus Anyaszentegyház. Minden egyéb egyház, még az ebből fakadók is emberek által alapítottak, és persze a mormonoké is.

A mormon vallás Smith próféta angyali látomásán alapul, de nem egy angyallal beszélt Mohamed próféta? Valamint ide (mármint egy prófétára) visszavezethetők Jehova Tanúi is...

A legtöbb vallás "mostmár" (úgy néz ki) jó gyümölcsöt terem, mert igen sok jót cselekszenek. Ezt nem lehet elvitatni. Csak azok a fránya részletek, igaz? A muzlimoknál Jézus csupán próféta, Isten Fiaságról hallani sem akarnak, a pogányokat "isteni" parancsra irtják. Jehova Tanúi ugyan nem esznek vért, de nincs pokol, nincs hallhatatlan lélek, gond van a Szentlélekkel (Szent Szellemmel), stb. A mormon vallás pedig a Jézus Krisztus által alapított (ma ismert római) Anyaszetegyház legitimitását vitatja. Itt már írtam, hogy hagyhatott volna Jézus magunkra minket a megváltás után, ha egyszer maga mondta: "Íme én veletek vagyok mindennap, a világ végéig" (Mt. 28,20) De hogy lehetett volna velünk, ha nincsenek az apostoloknak törvényes utódai és az Anyaszentegyház sem volt Joseph Smith prófétáig legitim???

A kétkedő embernek ott vannak még a Baptisták, az Adventisták, a Pünkösdisták és a ki tudja még milyen -isták, amelyek (szerintem) nem egyebek, mint homokra épített házak, s amelyekkel szemben ott áll a Kősziklára Épített!

Tehát éppen emiatt kell azt mondanom, a mormon vallás nem jó fa, és bármennyire is kívánatos a gyümölcse, nem jó gyümölcs!

Félreértés ne essék, mindez semmit sem jelent például az egyén üdvösségre jutását illetően, mert (hála Istennek) ebben a kérdésben az Isten ítél, s nem az ember. De miért kell az embereknek íly módon megnehezíteni az Atyához való eljutást?

Van hatalma a Sátánnak, hogy zavart keltsen? Van. Van hatalma, hogy fényességben, UFÓ-ban, csodában vagy bármiben más jelben megjelenjen bárki előtt? Igen. KI jelent meg akkor Mohamednek? KI jelent meg Smith prófétának? Az biztos, hoyg egyiküknek sem az Isten. Hát akkor kinek higgyek? Mohamednek? Joseph Smithnek? Vagypedig Péternek és utódainak, akik az élő Isten Fiától kapták az örömhírt!

Ettől függetlenül, örömmel venném, ha bárki kitérne előző hozzászólásom pontjaira, mert ezek a mai napig nyitottak.

A hozzászólás:
silence Creative Commons License 1999-10-06 16:47:45 118
Szia DonQHote,

igazán örülök, hogy elmesélted a tapasztalataidat a Mormon könyvével kapcsolatban. Érződik, hogy jó szándékkal és nagyon őszintén írtad le a dolgokat, mégis engedd meg, hogy én is elmondjam az élményeimet, még ha egészen másról szólnak is.

Emlékszem azokra a napokra, amikor hozzám is eljutott ez a könyv. Rengeteg kérdés és idegenkedés volt a lelkem mélyén. Amikor a misszionárius fiúk a Jézus Krisztusról, a szeretetről és a bűnbánatról szóló evangélium nagyszerű tanításai mellett, egy amerikai prófétáról, egy új szentírásról, és egy számomra idegen egyházról beszéltek rajtam is bizonytalanság és gyanakvás lett úrrá. Mégis azzal az érzéssel a szívemben ültem le a könyvet olvasni, hogy nem fogok magamban semmilyen előítéletet, vagy rossz érzést dédelgetni, hanem valóban ártatlanul, naivan, gyermekként fogom elolvasni azt, és arra fogok figyelni, hogy mit érzek mialatt olvasom, hogy találok-e benne olyan tanítást ami megerősíti az Istenbe vetett hitemet és találok-e benne olyan tanítást, ami ellentétben áll azzal, amilyennek eddig megismertem Őt. Éreztem, hogy nem vizsgálhatom első nekifutásra emberi szemmel, hogy valóban így történt-e, megtörténhetett-e, mert a kételkedés, a bizonyítékok keresése felfalná a nyitottságomat, elhomályosítaná a lelki szememet. A hit magvait kerestem a sorok között és nem a bizonyítékok csíráit.

Számomra volt talán a legmeglepőbb, hogy milyen tisztán és érthetően leltem meg ebben a könyvben Jézus Krisztus evangéliumát, amely megerősített, felkarolt és közelebb vitt Hozzá. De nem csupán a könyv hatott rám, hanem az is, ahogyan ezeket a tanításokat a kedves barátaim, a misszionáriusok megosztották velem. Barátságos beszélgetések, vidámság, béke és imádságos lélek jellemezte az együttlétünket. Amikor ott voltak, és személyes bizonyságot tettek ezeknek a dolgoknak az igazságairól, nagyon erősen éreztem a Szentlelket. A találkozásaink végén sohasem maradt el az ima. Köszönöm nekik ezt a szolgálatot, köszönöm, hogy nem voltak erőszakosak, hogy engedtek butaságokat kérdezni, hogy sohasem voltak türelmetlenek, vagy gorombák. Köszönöm a szeretetüket.

Eljött az a pillanat, amikor éreztem, hogy nekem is meg kell kérdeznem Istentől, hogy igaz-e mindaz, amit olvastam. Személyes bizonyságra, felvilágosításra vágytam. Sokat imádkoztam, hogy mit tegyek, hogy merre induljak. Nehéz pontosan felidézni azokat az érzéseket, de emlékszem, hogy megerősítést és melegséget éreztem a könyvvel és a tanításokkal kapcsolatban. Különösen nagy hatással voltak rám Jézusnak a Máté evangéliumában megörökített szavai: „Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt. Orizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, a kik juhoknak ruhájában jonek hozzátok, de belol ragadozó farkasok. Gyümölcseikrol ismeritek meg oket. Vajjon a tövisrol szednek-é szolot, vagy a bojtorjánról fügét? Ekképen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt. Minden fa, a mely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tuzre vettetik. Azért az o gyümölcseikrol ismeritek meg oket.” (Máté 7:13-20)

Tudom, hogy ez is csak egy személyes vélemény és semmivel sem több. Egy vélemény, amely kiegészíti azt a sokat, amely arról szól, hogy a Mormon könyve igaz, és egy, amely ellentétben áll azzal a még többel, hogy nem az.

Szeretettel,
silence

Előzmény:
DonQHote Creative Commons License 1999-10-05 02:52:26 117
Kedves Mindenki!
Elmesélném a magam mormon élményeit.

Néhány évvel ezelőtt Ámerikában voltam tanulni 4 hetet. A tanfolyamon megismerkedtem egy illetővel és a vallás is szóba került. Én beszámoltam arról, mi is az a görög katolikus, ő pedig mondott valamit az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházáról. Mivel ez nekem kínai volt (pontosabban én azt hittem, ő Jehovista), elmagyaráztattam vele hogy merre, meddig.
A beszélgetés és az én érdeklődésemnek az lett a következménye, hogy otthonomba jött a Mormon Könyve szép magyar fordításban, amelyet át is olvastam.
FIgyelem! Amit leírok, lehet téves vagy hibás. Nem az a szándékom hogy amit most leírok, avval bárkit megsértsek!

Előre megmondom azt is, az egyik lényeg ugye a könyv végén a "kérdezd meg Istentől..." kérdésre nekem azt "felelte": NEM.

Nekem már az a fajta amerikai "demokratikus" nyilatkozattétel sem tetszett, amelyben X-ék meg Y-ék "közjegyzővel" igazolják hogy Joseph Smith próféta próféta (miután ugye az egyikek aranynak LÁTSZÓ lemezeket látott, a másik meg semmit). Minek ide tanú, ha ott az Isten, hacsak arra nem, hogy akik Istenben nem hisznek, higgyenek a közjegyzőnek???

De a lényegi kifogásaim:
1. SZÁMOMRA az egész könyvnek olyan volt a nyelvezete, mintha EGYETLEN egy ember írta volna végig a történelem folyamán. Azonos szófordulatok a kivándorlás előtt meg napjaink Amerikájában, bizony nekem furcsa. Ha valaki ilyen módon elemezné a szöveget, szerintem meglepő eredményre jutna.
2. Rettentően meglepő, de nem egy helyen szerepel az alábbi forgatókönyv: Előáll egy próféta, az mond valamit. A többiek (általában a TESTVÉREI) azonban nem hisznek neki, állandóan ütik, vágják. Rendszeresen megkötözik ezek a "pozitív hőst"! (Emlékeim szerint így van ez az első lemezek ellopásakor, akkor az Amerikába való átkeléskor a hajón és persze Smith prófétával is! Persze a próféta azután kiszabadul és győz. De kérem, mindig ugyan az a sztori???
3. Ismereteim szerint arany lemezekre egyszerűen képtelenség KRÓNIKÁT írni. Nem kívánok belebonyolódni, de gondoljuk csak meg. Az arany piszok nehéz fém, ugyanakkor lágy ahhoz, hogy írást tartson meg (ha fóliázzuk, még inkább). Számomra furcsa, hogy pl. kőtáblák és papir/papirusz helyett ezt a matériát válaszották ki, amely anyagot a történelem során soha, senki nem használta írások rögzítésére!!! A zsidó hagyományokban sem szerepel soha, honnan volt akkor arany lapra írt krónika Jeruzsálemben??? És persze miért nincs meg a Bibliában semmilyen utalás soha sem arany lemezekre, sem ilyen lemezek eltulajdonítására. Ha ugyanis voltak ilyenek, azok fontosak voltak és ha ellopták azokat, legalább ezt a tényt biztos rögzítették volna!
4. Azt egy Jehova tanúi értekezésből sajátítottam el (tetszik az érvelés), hogy hogyan választhatna magának vallást egy hitetlen (ha akarna). Az első kritérium: Kitől származik a tudás. Nos magától Istentől csak a zsidó és a keresztyén (kat./ref./prot.) és persze a Jehovista vallás származtatja a kinyilatkoztatást. Pl. a mormon egyház esetében a Mormóni angyal volt a közvetítő (csak mellékesen: a muzulmánoknál pl. Gábriel arkangyal). Szóval akkor bocsi!!!
5. "Gyermekkoromban" sokat olvastam a Magyarország hetilapot. Abban volt egy rubrika, "Öt világrész száz lapjából". Nos egyszer nagyon érdekeset olvastam ott. (Hátha valaki vissza tudja keresni, legjobb emlékeim szerint 1976-1985 között jelent meg az ominózus szám, közelebbről egyetemi éveimet, 1980-1985-öt jelölném meg). Arról volt benne szó, hogy valakik megtalálták Joseph Smith valamiféle orvosi kórlapját, amelyen a doktor arról nyilatkozik, hogy J.S. állandóan hallucinál aranyról meg angyalokról. Azt is írták, hogy a családja rendszeresen kiközösítette mert emiatt sosem dolgozott úgy mint a többiek. TESTVÉREI rendszeresen bántalmazták és MEGKÖTÖZTÉK (!!!???) ugyan eme dolgok miatt. Az illetők bizonyítékaikat bíróság(???) elé akarták tárni, de mily érdekes, a tárgyalásra (???) menet a gépkocsijuk minden bizonyítékkal és a benne ülő személyekkel együtt fölrobbant!
A dolog annyira mély nyomot hagyott bennem, hogy megmaradt és alapjaiban határozza meg a mormonokhoz való hozzáállást (ezt őszintén le kellett írnom, mert ez akár előítélet is lehet).
6. A Mormon Könyve szerint Amerika földjén városok, települések álltak, de ezeknek a létét semmilyen ásatások nem bizonyítják. Ne feledjük, nem néhány száz vagy ezer lakosú falvakról van szó! A Könyvben írtak szerint a nép több százezres lélekszámú. Akkor, amikor többezer éves településeket ásnak ki, néhány száz évre visszamenőleg még nyomok sincsenek???
7. A Könyv iszonyatos csatákról és vérfürdőkről ír. Azt hiszem épp a legvégsőben több százezer ember pusztul el (azaz mindenki)! Namármost ezeknek a holtaknak (hasonlóan a házak maradványaihoz) semmi nyoma az amerikai földben? Ne feledjük, itt csupán pár száz évről van szó. Ha megtörtént az a csata (és ez csak EGY a sok hasonló és állandóan folyó csatából), Amerika bizonyos területein csontmezőket kellett volna találniuk a betelepülőknek!!!
7. Végezetül annyi, hogy a mormon hit szerint a 12 apostollal "befejeződött" az első egyház, tehát humbug a Kősziklának a kézrátétellel való fönntarása, ellenben az 1800-as években eljött az új próféta. Nekem bizony kicsit sántít a dolog, hogy Krisztus (aki ugye feltámadása után kijelentette, veletek maradok a világ végezetéig) 1800 évre egyedül hagyta az emberiséget! (Offtopic, de többek között ezért van bajom Jehova Tanúival is).

Na, mit szóltok? Itt marad kisevet a fórumban erre vagy sem?

Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy amit leírtam az egy őszinte, személyes vélemény. Nem fogok megsértődni, ha bárki tévedést vagy pontatlanságot talál, illetve kérek másokat, nézzék át ők is a dolgokat ezek szerint és tegyék föl ezeket a kérdéseket maguknak, s igazoljanak vagy cáfoljanak engem.

Üdv:
Béla

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!