"...a régi szép időkben volt olyan is, aki a BASIC nyelv kulcsszavait akarta magyarosítani..."
Ez miért lett volna baj? Különösen, hogy a BASIC-megvalósítások általában tokenizálók (ezt hogy fordítod?), és ez automatikusan egy nyelvek közötti kompatibilitást adott volna: a magyarul megírt ALAPOS :-) program egy szorb vagy nepáli felhasználónál automatikusan szorbul vagy nepáliul jelent volna meg... A probléma inkább a szórendben és a magyar ragozós jellegéből fakadt volna.
Egyébként nem a Basicet kellett volna magyarítani, hanem jó programnyelvet választani a kezdők számára (pl. Pascal vagy Logo). A helyes programozás alapelve ugyanis nem az, hogy meg kell tanulni a gép fejével gondolkodni, hanem a gépnek kell megtanulni az ember helyett dolgozni.
Egyébként a fentihez hasonló szándék, törvényerőre emelve, vezetett akaratlanul a Borland cég megszületéséhez. A francia kormány nagyon korán felismerte a számítástechnika húzóágazat-jellegét, és még a nyolcvanas évek legelején bevezette az iskolákban számítástechnikai oktatást. Phil Kahnnak, aki egy vidéki középiskolában volt tanár, nem tetszett, hogy a Pascal helyett, amihez ő már akkor csinált egy nagyon gyors fordítóprogramot, az oktatási kormányzat egy BASIC-szerű, de franciásított programnyelvet tett kötelezővé; ennek a neve azóta eltűnt a történelem (és Ú.L:) emlékezetéből.
Phil Kahn felmondott, mindenét pénzzé tette, kirepült az USA-ba, és megalapította a Borland International céget. A Turbo-Pascal rendszert forradalmi módon, postai utánvéttel kezdte terjeszteni.
Pár év múlva a francia oktatási intézményekben már midnenütt Turbo-Pascal volt a standard programozási nyelv. |