Szia Andre,
Nagyon orulok, hogy szemleyesen is megismerhettelek MrSpock talalkozojan, csak azt sajnalom, hogy nem tudtuk kibeszelni egymasnak azt amit szerettunk volna. De talan itt a forumon, talan egyszer...
Ahogy latom most mintha te kerultel volna "osztuzbe". Nem szeretnem hogy ugy erezd nem akarok valaszolni a leveledre, bar ugy tunik, masok mar reagaltak kozvetve ra.
"1. Az intézmények óhatatlanul hierarchikus, piramis elrendeződés szerinti struktúrát vesznek fel egy bizonyos méretet meghaladva. Ebből kifolyólag sérül a demokrácia, amely viszont - az én véleményem szerint - teljes kell hogy legyen egy keresztény gyülekezetben.
Ahogy elnezem elegge idealisztikus elgondolasod van a demokratikus donteshozas hatekonysagarol.
A magam reszerol mar eros ketelyeim vannak. Voltam en mar diakparlamenter, diakonkormanyzati kepviselo, vezeto, voltam orszagos diakonkormanyzati kepviselo, meg egyetemi tanacs tag is, es ezert a sajat tapasztalataim,(ha nem tekintem a nagypolitikat es a tortenelmi velemenyeket) is eleg siralmassak e teren. Ha jol emlekszem te kozgazdasz vagy. Akkor biztos sokat mond neked a vallalati "breeze storming" kifelyezes is.
Szerintem egy vallasos kozossegben kulon kell valasztani a demokraciat a liturgikus es kozossegi elet teren. A liturgikus eletben szerintem csak azt lehet demokratikusan eldonteni, hogy imadkozzunk e v. sem, de egy zsoltar, egy szertartas, egy kozos ima szovegeben , meneteben nem sok ertelmes helye van a demokratikus dontesnek.
A kozossegi elet egyeb teruletein ott egyetertek, kell is hogy legyen demokracia. Biztos nagyon meg fog lepni, hogy a katolikus kozossegek elete joreszt demokratikus. Demokratikus dontessek szuletnek pl. arrol, hova menjunk kirandulni, de arrol is, hogy kell e uj villanykajha v. sem stb.
Sajnos altalanos tapasztalat, hogy ha az emberekben nincs meg a kello alazat, akkor bizony meg a legdemokratikusabb dontes is sertodeseket eredmenyez. Ellenben, ha a dontesek biz. koszpontositott "kezbol" jonnek akkor ez sokkal kevesbe fordul elo. A "tekintely" donteset konyebb elfogadni, mint az azonos ranguaket, meg ha azok tobben vannak is.
A magam reszerol a demokratikus centralizmust tartom hatekonynak es jo kompromisszumnak a tekintely elvu donteshozatal, valamint a demokracia kozott. Vagyis a lehetosegeket, otleteket velemenyeket vitasuk meg demokratikusan, mindenkit hallgassunk meg, aztan a vita vegen dontsuk el mi az irany, de a reszleteket es a vegrehajtast nem art egy kezbe rakni.
Termeszetesen egy vallasi kozossegben a hit kinevezett kepzett, es elfogadott, tekintelyel biro kepviselojenek vallasi, hit beli kerdesekben ellenorzesi, veto, es hatarozati cselekvesi jogot celszeru adni.
Az egyhaz vezetes a tortenelem es a gyakorlat szuksegszerusegein alakult ki.
"2. Az előbbiekből is kifolyólag, az intézmény elkezd szabályokat gyártani, így messzemenően nem kizárólag az eredeti eszmével foglalkozik, hanem még többet magával: vagyont akar, hatalmat, stb. Sajnos ennek általában az eszme is áldozatul esik, hiszem gumiként kezdik el azt értelmezni az intézmény céljainak megfelelően (mely cél már rég nem kizárólag a szeretet hirdetése, hanem számos más szándék is: pl. kizárólagosság, stb). "
Ahogy latom te az embert mindenkepp egy vegletekig onzo, maga erdeket eloterbe tolo, karrierista, sunyi es hatalomvagyo teremtmenynek tekinted, persze lehet, hogy csak a katolikusokat tiszteled meg ezzel. Ez az amirol szemelyessen is beszeltunk, vagyis, hogy az embernek van szuksege Istenre es nem az egyhaznak az emberre. Isten nem az onzo magat kozepre helyezo emberert van. Es a kereso embernek, a teremtmenynek van szuksege Isten igejere es kegyelmere. Ennek megfeleloen minden vallasos kozosseg alapfunkcioja az az, hogy megprobalja a kereso embert kozelebb vezetni az Istenhez. Igy a lelkeszek, papok, szolgallaok, akik komoly hivatastudattal rateszik eletuket a kereso ember, valamint a kereso kozosseg szolgalatara, azok ezt szolgalatnak tekintik es nem szemelyes lehetosegnek arra, hogy szemelyukben rapoffeszkedjenek masok lelkere. Persze vannak tulkapasok es vannak karrieristak stb, de amit mondasz az olyan merteku leegyszerusetese es altalanositasa a tortenelmi tapasztalatnak, valosagnak, hogy eleg nehez, ebben a tenyleges funkcioval es gyakorlati valosaggal atfedeseket talalni.
Olyan ez mintha azt mondanank; hogy az auto motorjaban azert egetnek el benzint, hogy azzal sulyossan szenyezzek a kornyezetet, azon okbol, hogy idovel elpusztithassak minden elot korulottunk.
"Mi lesz ennek a következménye: ellenségkép alakul ki: ellenség az ateista, más vallást követő, de ellenség az is, aki ugyan keresztény, de nem az én dogmatikámat követi.
Az ellenseg kep gyartas az alapveto emberi gondolkodasbeli minta, ami altalanos, igy a vallasos emberben is lezajlik. De Krisztus minket az ellenseg szeretetere tanitott. Ezt tudjak a kereszteny kozossegekben is, meg akkor is, ha ez nem emgy mindig jol, de osszehasonlitva nem kereszteny kozossegekkel ez meg mindig sokkal hatekonyabb mint mas alapokon allo emberi kozossegekben.
Az r.k. egyhaz sokaig mereven viselkedett mas keresztenyekkel szemben, de mara mar ezen tul tudott lepni, es napjainkban egyre inkabb a gyakorlatban is a parbeszed, a kozeledest, a megertest hangsulyozza. Szerintem ezt eszre kellene venni mint a rugalmassag jelet es mint megnylvanulo megujulasi kepesseget, de mint parbeszedre valo felhivast is.
Kedves Andre, asszem Satyanak igaza van. Enyhitened kellene merev es a valos helyzettel nehezen osszeegyeztetheto negativ velekedeseden a katolikusokkal szemben.-szerintem-
Tisztelettel. Nan |