|
|
 |
Pac
2020-11-19 09:06:09
|
33120
|
Nem téged, de még csak nem is a szerzőt bírálva: régebben olvastam már olyan, szépen levezetett jogi fejtegetést, amiből a Napnál is világosabban kiderült: ami 1989 óta történt törvényhozás és az állam formálása címén, az full szabálytalan, jogtalan, törvénytelen, illegitim.
Aztán olyanokat is, ahol a szerzők szerint 1945, 1947 vagy 1948-49 volt ez a határ. |
|
 |
Tonio 2.0
2020-11-18 21:16:29
|
33109
|
1. Ez az egész egy közjogi nonszensz. Nincs olyan, hogy bejelentem, hogy államcsíny történt, majd minden nekem nem tetsző törvényt hatályon kívül helyezek, ráadásul egyszerű többséggel.
Ilyen hülyeségre szerintem ne számíts, bármiről ötletel Orbán korábbi tanácsadója, akit egyébként már vagy 10 éve nem láttam, szóval túl sok beleszólása a dolgokba aligha van.
2. Az ellenzék szerintem jobban tenné, ha a belvárosi értelmiségen kívül senkit sem érdeklő jogállami kérdések helyett azzal foglalkozna, amivel meg lehet fogni a kormányt: egészségügy helyzete, és persze a gazdaság. Baromi populista szólamok kellenének, ebben szerintem jók, igazi jólétet ígérő teljesen hazug szövegek, ez sokaknak tetszene.
3. De ha valami csoda folytán mégis a jogállamiság újraépítésén akarnak majd fáradozni, javaslom, hogy ezt a munkájukat ne a jogállam további lerombolásával kezdjék meg.
4. Ha mégis így döntenek, akkor az első probléma az lesz, hogy nem fogják megszavazni, mert tuti hogy lesz néhány ilyen-olyan okból kiszavazó lmp-s vagy momentumos.
5. Ha mégis megszavazzák, ott a Fidesz-többség által megválasztott Alkotmánybíróság, amely másnap megsemmisíti ezt a törvényt.
6. Egyébként ha az ellenzéknek van még bármi erkölcsi többlete a kormányoldallal szemben - mondjuk Gyurcsánnyal meg az MSZP-sekkel a fedélzeten ezt erősen kétlem, de mindegy -, akkor elég nagy marhaság lenne ezt a kormányzásuk első napján felélni.
Hogy az EU-nak nem tetszene, az mindegy, mert az egy gittegylet, de a nem hardcore ellenzéki szavazóknak sem nyerné el a tetszését.
7. Márpedig a választásokat általában a közép dönti el, akik 2010-ben és 2014-ben inkább a Fideszre szavaztak, vagy otthon maradtak.
2018-ban kicsit atipikus választás volt, akkor a Fidesz a falvakban történő extra mozgósítással tudott ilyen arányban győzni. |
|
A hozzászólás:
 |
solozo
2020-11-18 19:10:01
|
33100
|
Hosszú a cikk, a lényeg.
„Ahogy a jogállamunkat nem lehetett tisztán jogállami úton és módszerekkel felszámolni, helyreállítani sem lehet tisztán jogállami úton és módszerekkel. De nem azért, mert adott esetben a kétharmadnál kevesebb mandátummal győztes ellenzéki szövetség ideiglenesen lemondana a jogállam tiszta érvényesüléséről. Hanem azért, mert arról már lemondtak.
A kormányzati elődeik mondtak le róla, még jóval az ő döntési helyzetbe jutásuk előtt, az első kétharmados időszakukban. Azzal az aktussal, amellyel a jogállam felszámolását betetőzték, az önkényuralmi rendszerüket létrehozták.
Ennek következtében az ellenzéki győztes egyszerűen nem lesz abban a helyzetben, függetlenül attól, hogy mekkora a mandátumtöbbsége, hogy jogállami döntéseket hozzon. Majd akkor lesz, ha előbb helyreállította a jogállamot.
A jogállam helyreállításáról szóló döntést, döntéseket azonban még szükségszerűen ebben a világban, a jogállamot nélkülöző, a formális jogszerűséget az önkényuralom átlátszó paravánjává változtató rendszerben kell meghoznia, ahova az orbáni kétharmados többség juttatott bennünket.
És a lényegre térve, mindennek okán szerintem egyetlen egyenes és békés út vezet vissza a jogállamhoz, a hatalommegosztásra épülő rendszerhez, a politikai szabadságot az állampolgári közösség valamennyi tagjának azonos mértékkel mérő szabadelvű demokráciához.
- Az új, immár jogállambarát kormánytöbbség – függetlenül attól, hogy egyszerű vagy kétharmados többség – az alakuló parlamenti ülésen azonosítja az orbáni első kétharmados többség által véghez vitt államcsíny záró mozzanatát és beálltának időpontját. Mégpedig a kizárólagos hatalom birtoklására irányuló kormányzati törekvés alkotmányjogi manifesztálásának vitathatatlan pillanatában és mozzanatában, az Alaptörvény 2013. március 25-i hatályú negyedik módosításában. (Ebben döntött úgy az Országgyűlés, hogy az Alaptörvény módosításának alkotmányossági vizsgálatára tartalmi szempontból nem kerülhet sor, a jövőben kizárólag eljárási követelmények alapján lesz erre lehetősége az Alkotmánybíróságnak. Addig ugyanis ez nem volt eleve tiltott. Elméletileg tehát élhetett volna a lehetőséggel a bírói testület.) És ennek 2013. május 24-i alkotmánybírósági tudomásulvételében. (Amivel felkerült a pont az i-re. Végérvényessé vált a kétharmados többség kormányzati, törvényhozói és alkotmányozói hatalmának intézményi korlátlansága. Vagyis létrejött az új, önkényuralmi rendszer, az Orbán-rendszer.)
- Kinyilvánítja az államcsíny alkotmányellenességét és illegitimitását. Valamint az eredményeként született Orbán-rendszer illegitimitását.
- És az államcsíny alkotmányjogi nyilvánvalóvá tételének pillanatától, vagyis 2013. május 24-től 2010-ig vissza- és onnan 2022-ig előretekintve összesíti azokat a törvényeket, törvény- és alkotmánymódosításokat, ideértve az Alaptörvény elfogadását és módosításait is, amelyek az alkotmányellenes kizárólagos hatalom birtoklására irányuló és ezért illegitim, tehát érvénytelen kormányzati törekvés szándékegységben fogant, logikailag összefüggő mozzanatainak tekinthetők.
- És egyetlen többségi parlamenti döntéssel hatályon kívül helyezi őket.
- Sem azok az egyszerű többséggel, sem azok a kétharmados többséggel elfogadott parlamenti döntések nem hatálytalaníthatók, amelyek még 2013. május 24-e előtt születtek és tárgyilagos értelmezéssel nem számíthatók a kizárólagos hatalom birtoklására törekvés részeként született döntéseknek. A 2010-es kétharmados többség birtokában ugyanis a kormánytöbbség ezeket alkotmányjogilag legitim módon hozhatta meg. Ezért az e körbe sorolható alkotmánymódosítási lépései sem tekinthetők illegitimnek.
- Azok a törvényalkotási és -módosítási lépések viszont, amelyek 2013. május 24-e és 2014 tavasza között születtek, vagyis már az Orbán-rendszerben, mind azoknak tekintendők, mert már az államcsíny bekövetkezte után születtek, és így legitim Alkotmánybíróság kontrollja sem érvényesülhetett fölöttük. Az Alkotmánybíróság ugyanis a 2013. május 24-i, voltaképpen az államcsínyt is lezáró és jóváhagyó döntésével önmagát is illegitimmé nyilvánította. Az a kérdés külön mérlegelést kíván, hogy ezek közül a törvényalkotási és -módosítási döntések közül melyeket helyez ténylegesen is hatályon kívül az új parlamenti többség. E tekintetben kívánatos, hogy a rendszerváltással járó átmenet zökkenőmentességének lehetséges biztosítása legyen a mérvadó.
- És ugyanez vonatkozik a 2014 és 2022 között született, ám a kizárólagos hatalom birtoklására törekvés részeként nem hatálytalanított parlamenti aktusokra is. Ezek ugyanis szintén ab ovo illegitimek, mert már mind a 2014-es illegitim választáson felhatalmazáshoz jutott többség döntéseinek közvetlen vagy áttételeken keresztül érvényesülő, származtatott következményei. Hogy ténylegesen melyeket szükséges közülük hatálytalanítani vagy csupán módosítani, az szintén külön érdemi mérlegelés kérdése kell legyen.”
|
|
Előzmény:
 |
Tonio 2.0
2020-11-18 18:44:52
|
33099
|
Hogy módosítod egyszerű többséggel a 2/3-os törvényeket? Azon az alapon, hogy "nincs jogállam, mert megszűnt"? És ezt ki dönti el, és milyen objektív kritériumok alapján? Elek István? Az ellenzéki pártok? Ők ezt így kijelentik, és akkor ennyi? Mi van, ha másoknak történetesen más az álláspontjuk, mint Elek Istvánnak?
Alaptörvény megalkotása, módosítása, különleges jogrend kihirdetése, alkotmánybírók, legfőbb ügyész, Kúria elnöke, OBH elnöke, ÁSZ elnöke, alapvető jogok biztosa (ombudsman) megválasztása - mind nagy 2/3-os, és még vannak a kis 2/3-os törvények - aminek megszavazásához a jelenlévő képviselők 2/3-a szükséges, pl a választási törvény.
Ezekkel a mai ellenzék SEMMIT SEM FOG TUDNI KEZDENI, ha egyszerű többséggel nyer.
Minden más hiú ábránd. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|