Keresés

Részletes keresés

solozo Creative Commons License 2020-11-18 19:14:05 33102

Ha és amennyiben lesz ellenzéki többség, majd nagyon figyelj a mit lehetre. ;-)

Lőrinc azért már biztos, ami biztos, két tankot beszerzett :-D

Dobcsány. Creative Commons License 2020-11-18 19:12:32 33101

https://index.hu/belfold/2020/10/29/fekete-gyor_momentum_podcast/

 

Polt Péter számára sem ígért sok jót a Momentum elnöke, szerinte ugyanis a legfőbb ügyész tevékenysége alkotmányellenes, így vele szemben eljárások indulnak majd. Hozzátette, hogy amennyiben „bírja majd a nyilvánosság és az egész politikai gépezet nyomását, akkor neki acélból vannak az idegei”, ebben az esetben viszont egy párhuzamosan működő, korrupcióellenes ügyészséget hoznak létre.

solozo Creative Commons License 2020-11-18 19:10:01 33100

Hosszú a cikk, a lényeg.

„Ahogy a jogállamunkat nem lehetett tisztán jogállami úton és módszerekkel felszámolni, helyreállítani sem lehet tisztán jogállami úton és módszerekkel. De nem azért, mert adott esetben a kétharmadnál kevesebb mandátummal győztes ellenzéki szövetség ideiglenesen lemondana a jogállam tiszta érvényesüléséről. Hanem azért, mert arról már lemondtak.

A kormányzati elődeik mondtak le róla, még jóval az ő döntési helyzetbe jutásuk előtt, az első kétharmados időszakukban. Azzal az aktussal, amellyel a jogállam felszámolását betetőzték, az önkényuralmi rendszerüket létrehozták.

Ennek következtében az ellenzéki győztes egyszerűen nem lesz abban a helyzetben, függetlenül attól, hogy mekkora a mandátumtöbbsége, hogy jogállami döntéseket hozzon. Majd akkor lesz, ha előbb helyreállította a jogállamot.

A jogállam helyreállításáról szóló döntést, döntéseket azonban még szükségszerűen ebben a világban, a jogállamot nélkülöző, a formális jogszerűséget az önkényuralom átlátszó paravánjává változtató rendszerben kell meghoznia, ahova az orbáni kétharmados többség juttatott bennünket.

És a lényegre térve, mindennek okán szerintem egyetlen egyenes és békés út vezet vissza a jogállamhoz, a hatalommegosztásra épülő rendszerhez, a politikai szabadságot az állampolgári közösség valamennyi tagjának azonos mértékkel mérő szabadelvű demokráciához.

  1. Az új, immár jogállambarát kormánytöbbség – függetlenül attól, hogy egyszerű vagy kétharmados többség – az alakuló parlamenti ülésen azonosítja az orbáni első kétharmados többség által véghez vitt államcsíny záró mozzanatát és beálltának időpontját. Mégpedig a kizárólagos hatalom birtoklására irányuló kormányzati törekvés alkotmányjogi manifesztálásának vitathatatlan pillanatában és mozzanatában, az Alaptörvény 2013. március 25-i hatályú negyedik módosításában. (Ebben döntött úgy az Országgyűlés, hogy az Alaptörvény módosításának alkotmányossági vizsgálatára tartalmi szempontból nem kerülhet sor, a jövőben kizárólag eljárási követelmények alapján lesz erre lehetősége az Alkotmánybíróságnak. Addig ugyanis ez nem volt eleve tiltott. Elméletileg tehát élhetett volna a lehetőséggel a bírói testület.) És ennek 2013. május 24-i alkotmánybírósági tudomásulvételében. (Amivel felkerült a pont az i-re. Végérvényessé vált a kétharmados többség kormányzati, törvényhozói és alkotmányozói hatalmának intézményi korlátlansága. Vagyis létrejött az új, önkényuralmi rendszer, az Orbán-rendszer.)
  2. Kinyilvánítja az államcsíny alkotmányellenességét és illegitimitását. Valamint az eredményeként született Orbán-rendszer illegitimitását.
  3. És az államcsíny alkotmányjogi nyilvánvalóvá tételének pillanatától, vagyis 2013. május 24-től 2010-ig vissza- és onnan 2022-ig előretekintve összesíti azokat a törvényeket, törvény- és alkotmánymódosításokat, ideértve az Alaptörvény elfogadását és módosításait is, amelyek az alkotmányellenes kizárólagos hatalom birtoklására irányuló és ezért illegitim, tehát érvénytelen kormányzati törekvés szándékegységben fogant, logikailag összefüggő mozzanatainak tekinthetők.
  4. És egyetlen többségi parlamenti döntéssel hatályon kívül helyezi őket.
  5. Sem azok az egyszerű többséggel, sem azok a kétharmados többséggel elfogadott parlamenti döntések nem hatálytalaníthatók, amelyek még 2013. május 24-e előtt születtek és tárgyilagos értelmezéssel nem számíthatók a kizárólagos hatalom birtoklására törekvés részeként született döntéseknek. A 2010-es kétharmados többség birtokában ugyanis a kormánytöbbség ezeket alkotmányjogilag legitim módon hozhatta meg. Ezért az e körbe sorolható alkotmánymódosítási lépései sem tekinthetők illegitimnek.
  6. Azok a törvényalkotási és -módosítási lépések viszont, amelyek 2013. május 24-e és 2014 tavasza között születtek, vagyis már az Orbán-rendszerben, mind azoknak tekintendők, mert már az államcsíny bekövetkezte után születtek, és így legitim Alkotmánybíróság kontrollja sem érvényesülhetett fölöttük. Az Alkotmánybíróság ugyanis a 2013. május 24-i, voltaképpen az államcsínyt is lezáró és jóváhagyó döntésével önmagát is illegitimmé nyilvánította. Az a kérdés külön mérlegelést kíván, hogy ezek közül a törvényalkotási és -módosítási döntések közül melyeket helyez ténylegesen is hatályon kívül az új parlamenti többség. E tekintetben kívánatos, hogy a rendszerváltással járó átmenet zökkenőmentességének lehetséges biztosítása legyen a mérvadó.
  7. És ugyanez vonatkozik a 2014 és 2022 között született, ám a kizárólagos hatalom birtoklására törekvés részeként nem hatálytalanított parlamenti aktusokra is. Ezek ugyanis szintén ab ovo illegitimek, mert már mind a 2014-es illegitim választáson felhatalmazáshoz jutott többség döntéseinek közvetlen vagy áttételeken keresztül érvényesülő, származtatott következményei. Hogy ténylegesen melyeket szükséges közülük hatálytalanítani vagy csupán módosítani, az szintén külön érdemi mérlegelés kérdése kell legyen.”


 

 

A hozzászólás:
Tonio 2.0 Creative Commons License 2020-11-18 18:44:52 33099

Hogy módosítod egyszerű többséggel a 2/3-os törvényeket? Azon az alapon, hogy "nincs jogállam, mert megszűnt"? És ezt ki dönti el, és milyen objektív kritériumok alapján? Elek István? Az ellenzéki pártok? Ők ezt így kijelentik, és akkor ennyi? Mi van, ha másoknak történetesen más az álláspontjuk, mint Elek Istvánnak?

Alaptörvény megalkotása, módosítása, különleges jogrend kihirdetése, alkotmánybírók, legfőbb ügyész, Kúria elnöke, OBH elnöke, ÁSZ elnöke, alapvető jogok biztosa (ombudsman) megválasztása - mind nagy 2/3-os, és még vannak a kis 2/3-os törvények - aminek megszavazásához a jelenlévő képviselők 2/3-a szükséges, pl a választási törvény.

Ezekkel a mai ellenzék SEMMIT SEM FOG TUDNI KEZDENI, ha egyszerű többséggel nyer.

Minden más hiú ábránd.

Előzmény:
solozo Creative Commons License 2020-11-18 18:16:54 33097

Nemrég olvastam egy érdekes Elek István-cikket. A rezümé: a NER felszámolta a jogállamot – Elek ezt 2013. május 24-étől számítja, amikor az Alkotmánybíróság tudomásul vette, hogy többé nincs joga az alaptörvény módosításainak tartalmi vizsgálatára. Ettől kezdve a parlamenti szavazógép a miniszterelnök kénye-kedve szerint hoz, módosít vagy semmisít meg törvényeket, azaz a kormány önkényuralmat gyakorol. Elek javaslata szerint ha ellenzéki győzelem születik 2022-ben, egy új parlamenti többségnek ezt az egyszerű tényállást kellene kimondania, hogy erre hivatkozva biztosítson magának szabad kezet a törvényes rend helyreállításához. Egyszerű többséggel. Ellenkező esetben minden lépését megbéníthatják a legfőbb közjogi és kormányzati tisztségekbe hosszú évekre bebetonozott Fidesz-pártkatonák, és az Orbán-klientúra kezén maradó nemzeti vagyon.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!