Sajnos nagyon rossz meccs volt.
Most játszott negyedszer a női futball csapat BL-főtábláért, talán most volt a legkevésbé erős az ellenfél, de mégis most voltunk a legmesszebb a sikertől.
Öt, illetve négy évvel ezelőtt mindkétszer a Twente volt az ellenfél a selejtezőcsoport első helyéért, akkor 0-2, illetve 1-2 lett az eredmény.
Pedig a Twente sokkal jobb csapat, az egyik évben utána még a Bayern Münchent is kiverték.
Tavaly 2-2 volt a Szabadkával és csak a rosszabb gólarány miatt nem a Fradi jutott tovább.
Láttam már kikapni ezt a csapatot, de olyat még nem láttam, hogy egy velük kb. egy polcon lévő csapat ennyire rájuk tudta volna erőltetni a saját játékát.
(Hogy a Juventus, meg a Wolfsburg, edzőmeccseken igen, az nyilvánvaló.)
Valami mentálisan nem volt rendben az első félidőben. Pedig az első 5-10 percben még ment minden, aztán valahogy elfogyott valami.
A középpályánkat leradírozták, a kulcsembereknek nagyon látványosan A második félidő eleje is rendben volt, fel is jöttünk 2-1-re, de a kiállítás és hogy rögtön a szabiból gólt is kaptunk, eldöntötte a meccset.
De ha a Pomurje három kapufáját és a kapusunk által megfogott legalább három óriási ziccert nézzük, akkor a 8-1-re se lehetett volna egy szavunk sem. |