Most majd biztos kapok sok minuszolást, de az van, hogy megnéztem a BL csoportmeccseink mindegyikének első félidejét. A másodikat már nem bírtam, egyrészt nekem akkor pizsi fellövés van, másrészt nem igazán találtam élvezetet bennük.
Értem én és vallom teljes komolysággal, hogy óriási dolog volt bejutni, túl tudok (nehezen) lépni azon, hogy ezt 2-3 magyarral lehet csak megtenni, le a kalappal a pontszerzés előtt stb. Elfogadom a valóságot, hogy 4-5 gól különbség van a Barca meg a Juve javára alaphangon. Nem alszom rosszul az eredményektől. De. Nem szórakoztat. Mi több, meglehetősen fájdalmas nézni, képtelen vagyok egy percét is élvezni. A legjobb, a meccs elején a BL himnusz, az felemelő. Aztán azon kezdek parázni, legyen már vége. Legutóbb a 7.perc után már csak a megváltó sípszót vártam.
Rebrov hibázott, Botka balhátvédként, Dvali életveszélyes, a hátrapasszolgatásból adódó potya kódolva van meccsek óta (csak épp a dózsaféle vackok nem képesek ezt se kihasználni), Zubkov kivezeti a labdát, Isael közröhej, egyiske való a kezdőbe, utóbbi a pálya közelébe sem. 20 percenként jutunk kb. a kapuhoz, várva hogy Soma vagy Tökmag véletlenül megoldja, netán Boli belebotoljon a labdába 4 gólos hátrányban. Akik persze gyorsan lőnek egyet, de a kaput se találják el. Értem, hogy világsztárok meg 700milliós csapatok ellen dicsőség maga a részvétel is, de nem élvezem, hogy azon rettegek, ötnél megáll-e az ellenfél. Biztos pozitívabb élmény lenne a gyerekkel 60e néző előtt a Puskásban. És mindezt tényleg nem fanyalgásból mondom, inkább ténymegállapítás, szembesülés a valósággal. Próbálom megtalálni benne a pluszt, de ez nem a pályán mutatott produkció. Semmi gondot nem jelent a félidőben lefeküdnöm, másnap reggel megnézem az eredményt, de a nso cikkeket se olvasom el, az összefoglalót se láttam. Jó kaland lesz ez, rúgtunk idáig gólt minden meccsen, van pontunk, keresünk pénzt és koeff pontot. 50 másik csapat imádkozna azért, hogy ők legyenek a pofozógépek itt. De jobban érdekel, hogy tudok-e még ősszel (valszeg nem) meccsre menni, nekem a Mezőkövesd elleni is jó volna.
A következő két meccsünk is ilyen lesz, azt hiszem a torinóinak neki se állok, de mivel a remény hal meg utoljára (és tán a Barca a serdülő B-csapatot küldi), egygólos vendég vezetésig lehet értelme. Kivéve, ha ez a műbrazil kezdő, mert nem tudom elviselni, akkor oda se kapcsolok inkább. Nyilván utóbbival is akkor érdemes foglalkozni, ha egy pontszerzés előnyt jelent a Kijevvel szemben és mondjuk nekünk azzal lenne kettő, nekik meg egy és egy iksz elég lenne Kijevben. Ellenkező esetben csakis az utolsóra kell nagyon rágyúrni, hátha sikerül az, ami Moszkvában.
Az olló egyébként nyílik a BL-ben belül is, valóban. Van 10-12 kiemelkedő csapat, akik európai szinten is említésre méltó csapatokat simiznek le 4-5 vagy akár 6 góllal is, vagy épp félgőzzel ásítozva rúgnak ennyit idegenben. Ha megnézzük a táblázatokat a meccsek felénél, van bőven 0-1 pontos, és nyilván mi is ide tartozunk. Ne legyen kétségünk, hogy az általunk kiejtett bajnokok sem hasítanánk sokkal jobban. Nézzük majd meg a csoportkör végén, hány nyeretlen csapat lesz, hánynak lesz 3 vagy annál kevesebb pontja (mindezt úgy, hogy akár 2 ponttal is elvben tovább lehet jutni a 3.helyen az EL-be).Biztos az életkoromból is fakad, meg a nosztalgia faktor, meg hát 95-ben ott voltam 7 BL meccsen a 8-ból, élőben láttam Kunticsot gólt lőni Brüsszelben, hasonlóan Vincze Ottót Zürichben, és akárki mondja, hogy na majd mostantól nem (csak) azon lehet nosztalgiázni, hát én továbbra is azt fogom tenni.
|