A szurkoló beszél belőled, az, aki zöld szemmel ébred, zöld a seg*e, azt gondolja csak ő a Jani és mert soha nem látott jobbat, hát nem is vár mást, neki ennyi is elég. Ráadásul mindezt magyar sikernek gondolja, miközben a külföldi harmadosztály sehova nem beférő selejtjével találkozhat a magyar pályán.
Hatévesen, 1959 voltam először Fradi meccsen a Népstadionban. Láttam a Fradit a világ krémjében, láttam a visszaesést, láttam hatvan év történését. És mindig volt akinek minden szép volt, minden jó volt és ahelyett, hogy köpött volna egyet, kinyalta az egyre gyengébb csapat hátsófelét.
Most, hogy a magyar miniszterelnök fociőrült, annyi pénzt juttat a magyar futballba, hogy annyiért már szégyen lenne ennél kevesebbet tenni. A Fradi pedig minden szempontból a legjobb hogy ez a pénz egy kicsit hasznosuljon, vagy mint ahogy azt megszoktuk.
Lehet, a magadfajtának elég ez a hasznosulás, sokunknak nem. Megsértődsz mert ki merjük mondani, mit látunk a pályán? Mit gondolsz, mi jár a fejében Zubkovnak, Bolinak vagy Blazicnak, bármelyiknek-fradista vagyok, hajtok, mert zöld a szívem? Ugyan dehogy. A bankszámlája, ami hízik, vagy boldog, mind ..., aki pontosan tudja, ezzel a képességekkel csoda, hogy itt és ennyiért játszik. |