10 éve van Fidesz (és KDNP (LOL) ) kormány, nem véletlen, hogy az abortusz kérdéséhez nem nyúltak hozzá, tudják, hogy ez egy bukott ügy lenne. Még Lengyelországban is mi van belőle, pedig az a legkatolikusabb ország egész Európában. Persze a tüntetések gondolom, főleg Varsóban meg a nagyvárosokban vannak, és nem a lengyel vidéken.
Más kérdés, hogy elég szomorúnak tartom, hogy valaki az abortusz jogáért tüntet, olyan kellemetlen érzésem van. Azért ez nem az, mint amikor a szólás -és sajtószabadságért állsz ki, vagy mit tudom én, az egészséges környezetért.
A másik, hogy a magyar szabályozás elég liberális. Ugyanis azok mellett, amivel szerintem 90%+ egyet ért, hogy legyen lehetséges ok (nemi erőszak, maradandó fogyatékosság - bár ezzel nem biztos, h mindenki egyetért -, élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség, anya élete veszélyben van) benne van az ún "súlyos válsághelyzet" kitétel, aki szerintem messze a leggyakoribb, és ami kb a szociális ok (nincs elég pénze, háttere, támasza, ezért abortusz követ el). Persze ekkor még mindig szóba jöhetne az örökbe adás, lehet, hogy lenne olyan, akinek sajnos nem lehet gyereke, de szívesen felnevelné azt a gyerkőcöt, az anya meg inkább az abortusz mellett dönt.
Nyilván ez a legtöbb esetben egy kibaszott fájdalmas dolog neki, de ez a "súlyos válsághelyzet" miatti abortusz ettől még keresztény ("pro life") szempontból nem elfogadható.
Múltkor volt egy azonnalin megjelent cikk egy nőtől, aminek az volt a címe, hogyha a családon belüli erőszak ("ver a férjem") közügy, akkor az abortusz miért magánügy?
Ehhez kapcsolódó "érv", hogy a férfiak ebbe ne szóljanak bele.
Mégis miért ne? Főleg az apa hadd szóljon már bele, de ha társadalomban gondolkodunk és felnőtt embereknek tekintjük egymást, akkor mi az, hogy a társadalom fele egy ilyen fajsúlyú kérdésben egyszerűen kussoljon?
Ez kb "a nőknek a konyhában a helye" szintje. |