Magyarország nem tudta az ígéreteit teljesíteni a védelmi kiadások terén. A kormány 1997 szeptemberében a NATO felé vállalta, hogy az ország védelmi kiadásainak a GDP-hez viszonyított arányát az 1997. évi 1,44%-ról 2001-re 1,81%-ra növeli. 1999-ben ez a vállalás már 2000-re 1,51%-ra, a 2001–2004 közötti időszakra 1,61%-ra mérséklődött.6 A NATO 2002-es prágai csúcsértekezletén Magyarország újra a védelmi kiadások növelését jelentette be: a 2003–2006 között a védelmi költségvetés GDP arányát 1,81%-ról 2,01%-ra tervezte emelni, amelyből 1,81% lett volna a HM részaránya. Ennek megfelelően a 2236/2003. (X. 1.) számú kormányhatározat7 2004-ben a GDP 1,71%, 2005-ben az 1,76%, 2006-tól 1,81%-nak megfelelő katonai költségvetéssel számolt. A NATO tagság kezdetén a védelmi költségvetés növekedése még dinamikus volt (1999-ben 1,65%, 2000-ben 1,72%, 2001-ben 1,83%, 2002-ben 1,67%), később a ráfordítások folyamatosan csökkentek (2003-ban 1,69%, 2004-ben 1,53%, 2005-ben 1,28%, 2006-ban 1,17%). A 2005. évi 281 Mrd Ft-os költségvetéssel azonban a védelmi büdzsé visszazuhant az 1997. évi szint alá, amikor először ígérte meg a kormány a NATO-nak a védelmi kiadások növelését. A költségvetési prognózisok bizonytalansága miatt a haderőtervek, a NATO fejlesztési vállalások nem bizonyultak időtállónak, és a hosszú távú erőforrás- és költségtervezésben folyamatosan kezelhetetlen finanszírozási nehézséget jelentettek.
A 2000-ben megkezdett haderő-átalakításhoz a kormány még növekvő forrásokat adott (2000-ben a védelmi költségvetés 226, 9 Mrd Ft, 2001-ben 272, 4 Mrd Ft, 2002-ben 279, 6 Mrd Ft volt), de a szövetségi követelmények teljesítéséhez ez messze nem volt elegendő. A 2004–2013-as alaptervet a közel egyharmados költségvetési megvonás borította fel, annak ellenére, hogy a terv már bizonyos finanszírozási kockázatok miatt (forrás-túlterheltség a tervidőszak elején, a létszámcsökkentések „nyeresége”, a felszabaduló ingatlanokból és inkurrenciából befolyó bevételek visszaforgathatósága) tartalékokkal is számolt. A védelmi kiadások radikális visszavágása következtében a gördített 2005–2014 évi tízéves terv is nagyfokú kockázatokat rejteget, különösen a 2006–2008 évek jelentős forráshiánya következtében. |
