Keresés

Ez a cikk elsősorban a könnyű drónokról szól. A SEAD célra is alkalmas drónok teljesen más kategória. Azoknak a megsemmisitése nagyon is megoldott probléma.

A gond a nagyon apró felderítő drónokkal, és a max 1kg os bombákat célbajuttató eszközökkel van.

Szerteszéjjel Európában és Amerikában sorban építették le a csöves csapatlégvédelmi rendszereket.

Mára kiderült, hogy ez egyértelműen szarvashiba volt.

Drónok ellen mindenképp a leghatásosabb egy csöves közeli célok megsemmisítésére alkalmas önjáró platform, kombinálva drónvadász drónokkal.

Hát, igen! Az a bizonyos frequecy hopping. Ezért kerül sokba a mobiltelefonok lehallgatása is. Ez magában is egy titkosítási módszer. Azon kívül a felderítők nem tudhatják, hogy milyen frekvencia szegmensben keressék a drónokat. Nem csak kivételes érzékenységű felderítő rádiók kellenek hozzá, hanem nagyon gyors számítógépek is. A frekvenciaugrásokat valahogy követni kell. És ebben áll a drón előnye. Ugyanis egy még ki nem sugárzott jelet nem lehet bemérni, a kisugárzottat meg csak követni lehet. Pár másodperc alatt dől el, ki győz és ki veszít.

Ehhez kapcsolódóan:

https://www.aviationtoday.com/2020/05/27/no-clear-answers-on-how-to-effectively-detect-mitigate-drone-threats/

A beméréshez, elhárításhoz nagy érzékenységű vevőket használnak, negatív radarnak nevezik. Nincs sugárzásuk, csak a drónok vezérlő és saját rendszerük azonosító jeleit veszik. A drónok megsemmisítése, harcképtelenné tétele pedig nem töltettel, hagyományos tüzérségi eszközökkel történik, hanem erős rádiójellel, ami tönkre teszi a drón navigációs rendszerét. Itt a kérdés megint az, ki volt a gyorsabb.

Valóban új evolúciós fordulat a hadviselésben.