Keresés

"Minden elterjedt híresztelés ellenére, maga Georges Clemenceau francia miniszterelnök sem kívánta egészen 1918 őszéig megváltoztatni az európai status quo-t. - a Transindex.ro portálról"

A szakértő rosszul tudja. 

A francia külügyminisztérium 1917-ben, az orosz polgári (!!!) forradalom kitörését követően fogadta el a monarchia szétrobbantásának a koncepcióját, azzal az elképesztően naiv stratégiai céllal, hogy Lengyelország és Románia megerősítésével az új orosz birodalom féken tartható lesz és nem tud szövetségre lépni az új Németországgal. Egy ilyen koncepció megvalósítását nem lehet a legfelsőbb körök jóváhagyása nélkül megkezdeni. 

"Amikor azonban már nem volt kérdéses, hogy szétesik az Osztrák-Magyar Monarchia, akkor már ebben az új keretben kezdtek gondolkodni a francia politikusok. - a Transindex.ro portálról"

A monarchiának eszében sem volt szétesni. Úgy kellett megszervezni a szétesését, pontosabban szétverését  francia vezérlettel. 

Ez viszont annyira tökéletes leírása Károlyinak, hogy érdemes  széles körben terjeszteni:

"Károlyi pacifista beállítottságának köszönhetően úgy gondolta, hogy ha ő személy szerint tárgyalásba bocsátkozik az Antanttal és a franciákkal, akkor az, amit leírnak, az szent és sérthetetlen lesz. Visszanézve megállapíthatjuk, hogy nem látta át a politikai helyzetet, ráadásul egy saját meghatározott politikai ideált követett a realitások figyelembevétele nélkül. Így azt hitte, hogy ha leszereli az 1,2 milliós magyar hadsereget, akkor az egy pozitív hatást fog gyakorolni, hiszen ezáltal bebizonyosodik, hogy Magyarország nem akar fegyverrel harcolni, hanem jóindulatúan szeretne tárgyalni. Azonban végül csak annyit ér el, hogy az elsősorban a francia katonai erők által támogatott román és cseh katonai alakulatok kész helyzet elé állítják a hadseregeik révén a nemzetközi szereplőket és Magyarországot is. - a Transindex.ro portálról"

Ki ez a nagy francia tudós és mikor írta ezt a szöveget?

Pár érdekes felvetés a konferenciából.. :

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/francia-diplomaciai-2/ch02s08.html

........................
Ha most a Tanács, azon szándéktól vezérelve, hogy kiengesztelje a magyarokat - akik egyébként is mindenkor különösen alattomos népségnek bizonyultak -, újfent megnyitja ezt a kérdést, vajon mit fognak gondolni szövetségeseink, mit fog szólni Wilson elnök? Sürgette a Tanácsot, nyilvánítsa ki: immár túlságosan késő volna átalakítani a javasolt tervezetet, ezért kitartanak amellett, amit korábban határoztak. A francia küldöttek mindig is amellett voltak, hogy ragaszkodjanak a békekonferencia által elfogadott elvhez, és föltétlenül vessék el a már megállapított határok bárminemű megváltoztatását. A francia elnök igen érzékeny a kérdésre, és kétségtelenül erélyesen vissza fogja utasítani annak bármilyen formában történő újrafölvetését. A franciák hajlandónak mutatkoznak apróbb részletek megvitatására, ám az alapelv föladásától a francia kormány a legmerevebben elzárkózik.

.......................

És a nagy francia tudós az elkövetkező idők kérdéseit számba véve hozzáteszi:

"Nyugtalanul várjuk azt a nagy egyensúlyi változást, amely a dunai Európában okvetlenül bekövetkezik; ám bármilyen sors jusson is a keleti országoknak, a Kárpátok által körbezárt hatalmas területen megtelepedett nemzet mindenkor a legnagyobb befolyást fogja gyakorolni azokon a részeken, melyeket elfoglalt és védelmez... Előnyös az emberiség jövőjére nézve, hogy Európában - és a földrésznek éppen egy ilyen meghatározóan fontos táján - egy nem árja (nohar az árjákkal nagyon is összeforrott) nemzet jutott ilyen jelentõs szerephez... A magyaroknak is voltak nehéz időszakaik. De vajon melyik szomszédjuk szárnyalja őket túl értelemben, vitézségben vagy hazaszeretetben?"

....................

És a szerecsenmosdatás :

https://itthon.transindex.ro/?cikk=25033

Qurva hosszúak, de lehet ezen rugózni..

on

Ez természetesen megint csak hazugság. Az I. világháború győztes hatalmai közösen döntöttek az új határokról.

A békeszerződésekben a négy jelentős politikus: (a francia Georges Clemenceau, a brit  David Lloyd George, az olasz Vittorio Orlando és az amerikai Wilson) akarata érvényesült. Az ötödik legjelentősebb nagyhatalom Japán volt, de őket nem különösebben érdekelte az európai rendezés.