Keresés

Magyarországon a gyári gyermekmunkát az 1884. évi 17. tc. szabályozta. Ennek értelmében 10 év alatti gyerekek egyáltalán nem dolgozhatnak, 10-12 év között pedig csak akkor, ha a munka mellett az iskolát is tudja látogatni. A 12-14 éves munkásgyerekek munkaidejét napi 8 órára korlátozta a törvény, a 14-16 évesek esetében a felső határ 10 óra. Éjjeli munkára a 16 éven aluli munkásokat általában nem kötelezhették.

A törvényt Magyarországon is igyekeztek kijátszani az üzemtulajdonosok. Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint 493 898  7-14 év közötti gyermek dolgozott, 70%-uk a mezőgazdaságban, 12,7%-uk az iparban, 12%-uk házicselédként, a többi gyerek pedig a bányászatban, kereskedelemben vagy a közlekedésben kapott munkát.

 A századforduló táján gyakran előfordult, hogy az iparfelügyelők 7-9 éves dolgozó gyermekeket találtak az üzemekben, akiket a tulajdonosok „játszó gyermekeknek” neveztek, és akik úgymond „csak véletlenül jöttek be a munkahelyiségbe”. Ezek a kis munkások a felnőttek bérének töredékéért végeztek nehéz és gyakran igen veszélyes munkát – például a foszfortartalmú gyufa előállításakor.

pontosan   egy futoszalag mellett allni meg nagyobb rabszolgasag is mint a gyapotfoldon enekelve dolgozni   mondjuk ott meg megsut a nap   de en egy CBA penztarosi allast se tudnek elviselni   nekem az is rabszolgasag

Van benne igazság, az északi rabszolgatartás jóval hatékonyabb volt, másképp is nevezték, ipari foglalkoztatásnak hívták. Európában is visszalépés volt a középkorhoz képest, az ipari munkásság nagyon rossz életkörülmények között élt és sokkal többet kellett dolgozniuk, mint a középkori jobbágyoknak. Gyerekmunka általános volt, az átlagéletkor nagyon alacsony, egészen a 19. század végéig. USA-ban még a 20. század elején is dolgoztattak gyerekeket bányákban.

Az a rabszolga tartó legritkábban volt fényes csizmás uraság hanem együtt dolgozott vagy aludt is a rabszolgáival. Közbiztonsági közegészségügyi okból különféle kötelezettségek is voltak ráterhelve a rabszolgáival kapcsolatban. Miközben északon egy hetes szerződéssel foglalkoztatták a szabad munkást és azt követően a munkaadót semmi kötelezettség nem terhelte. Az, hogy majd újságárusból lesz milliomos az közel se volt olyan reális lehetőség mint egy déli rabszolgának jó pozicióba kerülni, kocsisnak, kertésznek, társalkodó kisasszonynak.