Keresés

A dióburok-fúrólégy ellen ezt találtam ki.

Tegnap én is feltörtem egyet kíváncsiságból (mert a súlya megvolt, gondoltam, hátha...). De olyan gusztustalanul

barnásfekete volt a bél vékony héja és ráadásul olyan penetráns bűzt árasztott az egész termés, hogy szó se 

lehetett semmiféle felhasználásról. Úgy kuka az egész, ahogy van. :-( Ha valami csoda folytán újra egészségesen

meg lehetne termelni, akkor csakis a régi módon lenne értelme: zöld burok szétnyílik, tiszta, egészséges termés

leesik, felszedni, majd szárítani.

(Még így is károsítja az almamoly, de az régen is volt, nem olyan nagy aránnyal.)

Nálunk a megfeketedett diók nagyrésze ehető. Kiváncsiságból elkezdtük feltörni.

Ilyen. Most aztán a megfeketedett dió egyik fele a földön van, a másik a fán... A 'trutyiban' pedig ott a lárva....

Idén se kell saját diót enni. Ott tartunk, hogy a fákat már csak az árnyékáért tartjuk (aztán nyár végétől söprünk).