Keresés

Részletes keresés

Yoda 2010 Creative Commons License 2020-09-02 10:58:37 95857

A téma olvasgatása kapcsán jó felvetés, hogy vajon ki, mit állít először a gépen a terepi fotózásoknál? Nekem első az ISO, aztán jön a többi, a fényképezendő témától függően. 

A hozzászólás:
elefi Creative Commons License 2020-09-02 10:18:48 95856

Majd masok is leirjak, de en pl a terepen kinnt nem elsosorban a melysegellesseget tervezem, hanem az majd inkabb a vegen kiadodik. Megpedig azert mert ha az idealis  DOF-hoz igazitanam a zarido-rekesz-ISO  szentharomsagot , akkor sokszor el sem jutnak a kep elkesziteseig mert a helyes kepkitoltes megvalositasa, a bemozdulas elkerulese meg a tulzott szemcsesedes ( magas ISO) elkerulese soran sokkal hamarabb korlatokba utkozok, szoval b*szhatom a helyes dof-ot. Te is szembesulsz ezzel ha kimesz majd.

A gyakorlatban ezert inkabb helyezkedessel, koruljarassal, extra cserkelessel igyekszek segiteni azon hogy a tema elvaljon a hattertol es melysegben is beleferjen az eles zonaba.

Előzmény:
képfaragó Creative Commons License 2020-08-29 22:58:17 95838

Az írásaimban pontosan leírtam a mélységélességgel kapcsolatos dolgokat. Kétségtelenül nem egyszerű, figyelmes többszöri elolvasást igényelne, de úgy látom nem is sokan akarták megérteni. De ez nékem nem okoz gondot. Akinek nem kell, annak nem kell, ennyi.

 

Én csak világosan és egyértelműen javasoltam hogy fotózáskor a képmérethez célszerű kötni az optimális rekesz megválasztását. Célszerű, de nem kötelező, csupán megkönnyíti a fotózást.

Aki a képmérethez köti a rekesz - mélységélesség kapcsolatot, az munka közben könnyen és jól el tudja képzelni, hogyan alakul a mélységélesség. Könnyebben tud olyan mélységélességű képet készíteni, amely megfelel az elképzeléseinek.

 

 

A hatméteres és kisebb témaméret a határ amíg a mélységélesség - téma mérete - rekesz kapcsolat kellő pontossággal használható. Ez a gyakorlatban a fotózások egy tetemes részét lefedi. A hat méter körül már valóban van némi kerekítési hiba, de ha a  jelentéktelen dolgokat nem vagyunk képesek kerekítéssel kiiktatni, akkor a lényeges összefüggés is elvész. A matematikának természetes része a kerekítés. A mélységélesség mint definíció is már alapból tartalmaz átlagolást, saccolást, kerekítést.

 

Ami számomra inkább döbbenetes, a 95819-es hozzászólásban van egy számpélda. Itt igazán senkinek sem okozott gondot hogy az összehasonlított 300 -as és 600 -as objektív, mindkettő 10 méter távolságból teljesen más képméretet fog be? Teljesen eltérő képek mélységélességét hasonlítjátok össze!? Lefotózzátok  a 77 centis kócsagot a háromszázassal, majd ugyanonnan a hatszázassal készítetek egy kócsag mellképet, és azt mondjátok, naugye hogy a változik a gyújtótávolságtól a mélységélesség! Teljesen eltérő képek mélységélességét hasonlítjátok össze? Mindig úgy kell gondolkodni, hogy adott egy téma, adott egy feladat, annak adott a mérete, miként tudom ekkor a mélységélességét változtatni, a mélységélességet irányítani. A mélységélességről csak úgy érdemes beszélni, hogy ugyanazt a képkivágást készíted el különböző eszközökkel! És itt jön be, amit én tanítok, hogy a mélységélesség megtervezését a témamérethez kell kötni.

 

A témaméret rekesz függvényéven azért zseniális a mélységélességet meghatározni, mert ez esetben a felvételi távolság és a gyújtótávolság is kiesik.

(Hiszen többnyire nem is tudod milyen távolságról fotózol, kapkodsz azt se tudod éppen hová zoomoltál, és nincs is nálad DOF kalkulátor.)

Ránézel a témára, megsaccolod a méretét, és máris érzed hogy az általad kívánt mélységélességhez kb. milyen rekeszt volna optimális alkalmazni. Talán röviden ennyi.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!