Keresés

"Ez az a verzió, amit a magyar történészek szeretnének elhitetni. Ezer sebből vérzik, egy utólag kitalált történeten alapul."

Milyen hülyeségeket beszélsz itt össze-vissza?

Tény, hogy I.Béla király lány Ilona Zvonimir horvát király felesége volt.

Tény, hogy Zvonomir utód nélkül halt meg.

Tény, hogy így a trón az özvegy királynéra Ilonára maradt.

Tény, hogy voltak ellenségei és támogatói is.

Tény, hogy Ilona királyné segítségül hívta a bátyját, I. Szent Lászlót.

Tény, hogy László segített Ilonának.

Tény, hogy László unokaöccsét nevezte ki Horvátország királyává.

Hol látsz te is vérzéseket?... :)

"Sokcsevits Dénes:

Zvonimirt halála után IV. Kreąimir egykor kolostorba vonult rokona, az öreg és beteges II. Stjepan, az utolsó Trpimirović követte a trónon (1089-1091), Zvonimir özvegye, Ilona királyné és a horvát előkelők egy része azonban szívesebben látta volna az uralkodói székben az elhunyt király sógorát, Szent Lászlót. A magyar király sereggel indult horvát földre dinasztikus jogainak érvényesítése céljából. A magyar és a horvát történészek között nincs egyezség abban a kérdésben, hogy melyik folyót lépte át 1091-ben Szent László serege. A XIII. századi krónikák és az Árpád-házi királyok oklevelei a Drávát emlegetik. Egy dolog azonban bizonyos: I. László király és utódai a Dráva és a Gvozd hegység közötti vidéket nem olvasztották be közvetlenül Magyarországba, hanem Szlavónia néven területileg különálló politikai egységként csatolták a magyar koronához. Szent László építette ki e terület egyházszervezetét a zágrábi püspökség megalapításával (1094 körül). Szent László hadai eljutottak a tengermelléki Horvátországba, ahol a magyar király nem önmagát, hanem unokaöccsét, Álmost segítette a horvát trónra."

https://sites.google.com/site/horvatok/horvatok_tortenete

"A magyar jogalap a Pacta Conventa nevű állitólagos szerződés, amit Kálmán kötött..."

Teljesen lényegtelen, hogy a Pacta Conventa létezett-e vagy sem, a lényeg az, hogy Horvátország (és később Dalmácia is) a magyar királyok jóvoltából teljeskörű autonómiával rendelkezett. Ez pedig akkor történhetett meg, amikor Kálmán, horvát királlyá is koronáztatta magát Tengerfehérváron (Biograd na Moru). Kálmán király ezzel az aktussal Horvátország jogi helyzetét is rendezni kívánta, és ennek elengedhetetlen feltétele volt, hogy kapcsolatba lépjen az akkori horvát előkelőségekkel, ahol azokban az alapelvekben egyezhettek meg, amelyek biztosították Horvátország számára a fönt említett teljeskörű autonómiát...

És mivel Zvonimir utód nélkül halt meg, így halála után özvegye, Ilona jogosult a trónra, akit egyébként a mögötte álló horvát nemesség egy része is támogatott

Ez az a verzió, amit a magyar történészek szeretnének elhitetni. Ezer sebből vérzik,

egy utólag kitalált történeten alapul.

A magyar jogalap a Pacta Conventa nevű állitólagos szerződés, amit Kálmán kötött

a horvát nemességgel. Ezzel csak az a gond, hogy a Pacta Conventa sohasem létezett,

az egy utólagos kitaláció. Emlitve először csak 250 évvel később van Historia Salonitana-ban,

addig nyoma sincs semmilyen okiratban.

"A horvátok ezt nagyon nem így látják.

A jelenlegi horvát történelmi álláspont szerint az 1091-ben létrejött horvát-magyar perszonálunió jogtalan és törvénytelen volt..."

Teljesen mindegy, hogy a horvátok miként látják, mert tetszik, nem tetszik, az akkori világban rokoni-, dinasztikus alapon döntötték el azt, hogy ki legyen az uralkodó. És mivel Zvonimir utód nélkül halt meg, így halála után özvegye, Ilona jogosult a trónra, akit egyébként a mögötte álló horvát nemesség egy része is támogatott. És mivel Ilona királynét illette a trón, így jogosan kérhette azokban a zavaros trónviszályos időkben bátyja, Szent László segítségét, aki ezt meg is tette, és ezzel el is dőlt Horvátország további sorsa...

"A másik kínos következménye, hogy a horvátok a magyarokat teszik felelőssé az anyaországuk egy részének (a boszniai horvát területek) elvesztéséért, mivel Mohács után a magyar király köteles lett volna segítséget nyújtani a területek védelméhez…"

Miért lenne ez "kínos"?

A Magyar királyság a hibái ellenére is minden tőle telhetőt megtett az ország védelméért – sajnos bele is rokkant -, és a horvátok csak örülhetnek, hogy a Magyar királysághoz tartoztak, mert különben eltűntek volna a történelem süllyesztőjébe, mivel saját erejükből nem tudtak volna ellenállni a töröknek azzal a megyényi területükkel…

Ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy Szent László idejénen, a Horvát Királyság területe a  Kapela-hegység és az Adria közötti szűk területre korlátozódott, azaz egy kis lepkefingnyi királyság volt. Se a dalmát városok, se Szlavónia nem tartozott hozzá, viszont a Magyar Királyság védelme alatt a sokszorosára sikerült felhízlalnia magát…