Keresés

“Tehát a honfoglaló népi konglomerátum nem is volt egy anyagi kultúrájú, hanem mindjárt háromból állt. Ezek: későavar, szubbotcai, szaltovói. Még túl rövid ideig voltak együtt  857-től a kulturális összeolvadáshoz. Jó lenne, ha ez tudatosulna benned. Namost, ha nem volt egységes a honfoglalók anyagi kultúrája...”

A probléma ennek éppen az ellenkezője. Úgy tűnik, az anyagi kultúra a csatlakozáskor azonnal megváltozott, mintha “átöltöztek” volna. Egyedül a genetikájukat nem tudták levetkőzni, a szaltovóiak pl:

“A honfoglaló minta férfi adatbázisát elemeztem. A koponyaméretek eloszlásfüggvényének elemzéséből kiderült, hogy a minta eloszlása nem egyenletes: egy nagyobb lélekszámú hosszú, keskeny koponyájú és egy kisebb lélekszámú széles, rövid koponyájú népességre oszlik a minta. Mivel egy folyamatosan, hosszú időn át együtt élő népességben a metrikus eloszlás kiegyenlítődik, ez a kétcsúcsú eloszlás azt bizonyítja, hogy a kétféle koponyaalkattal rendelkező népesség eltérő alapnépességből származik és egymással még nem keveredett össze.
A két honfoglalás kori csoport eltérő eredete még világosabban megmutatkozik, ha összevetjük a magyarországi anyagot a keleti történeti mintákkal. A jelenleg publikált minták alapján nem túlzás azt mondani, hogy a két csoport között kontinensnyi különbség van. Míg a nagyobb sírszámú temetőkből való, hosszú-keskeny koponyájú, szegényes mellékletű népesség analógiái csak Európában találhatók meg, az ázsiai térfélen hiányoznak, addig a Karos kivételével kis sírszámú, vagy magányos temetkezésekből származó, rövid-széles és magas agykoponyájú, fegyveresen, lóval eltemetett népesség nem rendelkezik szignifikáns analógiával az európai anyagban, csupán az eurázsiai kontinens Urálon túli részén.
A nagyobb sírszámú temetők népe önmagában sem egységes, az európai sztyeppe számos pontján találunk párhuzamokat. Csupán jelzésszerűen említek néhány szálat:
A Tiszafüred-Nagykenderföldek temető minden szignifikáns analógiája az ukrán sztyeppéről származik. Sokkal közelebb áll a krími szkíta kori népességhez, mint bármely Kárpát-medencei anyaghoz. A hasonló népességek köre folytatódik a Kazár Birodalom alán ágát reprezentáló Szaltovo-majackaja kultúra körében is. A kultúrának nevet adó Majackoe gorodiscse temető legközelebbi analógiái közé tartozik a tiszafüredi, még közelebb áll hozzá, mint számos más népesség a közvetlen környezetéből.“

https://btk.mta.hu/images/06_Fóthi_Erzsébet.pdf

Pl. Bernát “Komár alapú“ vesszőparipája, hogy nincsenek szaltovói/Don-vidéki honfoglalók, holott ezek szerint vannak. Csak ez régészeti alapon nem kimutatható. De azért szögezzük le: A honfoglalók mégiscsak elsődlegesen EMBEREK voltak, nem veretes, palmettás bizbaszok, így én az embertani megközelítést sem sorolnám a mellékletek mögé. 

"Ha két népesség találkozik annak régészeti nyoma is van. Nem csak itt hanem a világon mindig és mindenhol."

Háááát, azt kéne megértened, hogy a honfoglalók nem egy nép volt, hanem egy népi konglomerátum. Nem ln mondom, hanem Schulze-Dörrlamm 1991-ben. Csak a főáram erről nem vett tudomást, mert nagyon belezavart a koncepciójukba. 

Mostanában SB feszegeti a témát. Szóval nem én papolok itt, hanem élvonalbeliek. 

Tehát a honfoglaló népi konglomerátum nem is volt egy anyagi kultúrájú, hanem mindjárt háromból állt. Ezek: későavar, szubbotcai, szaltovói. Még túl rövid ideig voltak együtt  857-től a kulturális összeolvadáshoz. 

Jó lenne, ha ez tudatosulna benned. 

Namost, ha nem volt egységes a honfoglalók anyagi kultúrája, akkor bizony annak itt is nyomának kellett maradni. Elő kell tehát kaparni későavar kultúrájú honfoglalókat, és szaltovóiakat is. Mindkettő megvan...csak épp a honfoglalás előtti időkre datálva. 

Nnna, a helyükre kell rakni a dolgokat, és kiderül, hogy a itt az a speciális eset fordult elő, hogy nem két kultúra találkozott, hanem a honfoglalók egyik kultúrája a többivel. Tehát részben a későavarok találkoztak későavarokkal, részben szaltovóiak a későavarokkal, és voltak szubbotcaiak is, akik találkoztak későavarokkal....de egyik sem olvadt össze a másikkal, mivel békés, és egyenlőségen alapuló viszony volt közöttük, ami a világon előforduló kulturális találkozásoknál nem fordult elő. 

"Sudár vagy három éve arról beszélt, h vannak temetők, ahol az avarok mellé temetkeztek a honfoglalók."

Akkor kezd őket sorolni Vörs-Papkert kivételével. Melyikek ezek?

"+

 Garam Éva a tiszafüredi temető horizontálstratigráfiai elemzésének eredményeképpen állapította meg, hogy nem hagyták fel a temetőt az Avar Kaganátus összeomlásával egyidőben, hanem tovább használták a 9. században – véleménye szerint – egészen a magyar honfoglalás időszakáig (GARAM 1995, 430).

https://btk.ppke.hu/uploads/articles/7429/file/I-kotet_Doktori_ertekezes_SzF.pdf"

Csakhogy ez egy egészen más téma, kicsit előreszaladtál az "avarmagyarokkal" szerintem. El is olvastad egyébként Szücsi doktoriját? Megéri, érdekes.

A probléma az, hogy mikor is lett vége az avar kornak? Erre van az a történeti válasz, hogy a kaganátus megszűnésével de ettől még a népesség nem fog önmagában eltűnni és nem is régészeti érv. De milyen régészeti érveket és adatokat tudunk találni a korszak végére és mikor is volt az?

Hát, ez egy bonyolultabb téma annál, hogy most belemenjünk részleteiben de a lényeg az, hogy a biztos pont a magyarok érkezése. Ha két népesség találkozik annak régészeti nyoma is van. Nem csak itt hanem a világon mindig és mindenhol. Ezek alapján pedig a honfoglalók már nem találkoztak az avarokkal, leszámítva pár nagyon speciális esetet. Na de ettől még a honfoglalók érkezése előtt egy héttel is vígan élhettek volna avarok, ahogy azt sem tudjuk annyira pontosan, hogy mikor is érkeztek az első honfoglalók.

Így kialakul egy durván 822 és a magyarok érkezése közötti időszak amin belül akármeddig kihúzhatták az avarok és ennek pontos tisztázása már nehezebb és sokkal vitathatóbb. Ehhez szólt hozzá Garam is és sokan mások is.

De ha olvastad Szücsit, akkor azt is tudod, hogy mindezek ismeretében ő mire is jutott az általa kutatott Mezőföld kapcsán, mivel külön fejezetet szánt az továbbélésnek és kontinuitásnak. Ahol ezt írja:

"Az alábbiakban sorra vesszük azokat a – többségében közöletlen – mezőföldi temetőket, amelyek használata a mellékletek és a temetők belső időrendje alapján joggal feltételezhető a 9. század első harmadában, esetleg a 9. század közepéig."

Vagyis szerinte akár a század közepéig is kihúzhatták. Na de hol van még innen a 10. század, végképp az Árpád-kor, nem?