Ezt kihagytam, pedig ez lenne a lényeg:
"De nem látom, miből állapítod meg, hogy itt ugyanarról a népességről van szó? Abból, hogy Töröksztmiklóson a soros temető egy honfoglaló temetőből nőtt ki? Ennek számtalan oka lehetett, de semmiképp sem népi folyamatosságról szól. Egyszerűen ez esetben ott történt meg a népek összeolvadása. Ott az volt a speciális eset, hogy - mint minden szállási temető - ez is az elit temetője volt, majd miután meggyengült az elit, a köznép is használni kezdte, és a szállási temető a továbbiakban már soros temetőként funkcionált."
Oké. Kezdjük azzal, hogy a szállási temetők nem az elitet jelentették. Ez lejárt lemez és téves interpretáció. Ezek a temetkezések nem párhuzamosan hanem egymást követve jönnek, így nem lehet őket egyazon társadalom különböző rétegeinek betudni, bármilyen csábító is lenne.
Aztán folytassuk azzal, hogy egyáltalán nem egy speciális esetről van szó. Szerintem nem tudsz olyan soros temetőt mondani amit a 10. század utolsó évtizedei előtt nyitottak és ne lovas-fegyveres honfoglaló temetkezésekkel indítana. Szóval tekintheted ezt a normának.
Miből gondolom, hogy ugyanarról a népességről van szó?
Leegyszerűsítve leginkább abból, hogy az adott jelenségek egyazon temetőn belül és egymást követve jelentkeznek, nem párhuzamosan. Ez pedig kizárja, hogy az egyik népesség uralkodjon a másikon vagy behurcolja azt, stb.
Egyébként még az egyéb etnikumok, akár a behurcolt szolgák nyomait is megtalálhatod ezekben a temetőkben csak nincsenek olyan sokan. Pl. ajánlom figyelmedbe ebben a temetőben is a 42. férfisírt.
Mit szól ehhez a genetika és antropológia?
Valójában egyáltalán nem mondanak ennek tételesen ellent. Genetika oldaláról ott van rögtön a Csősz et al. 2016 ezzel a megállapításával:
"The maternal gene pool of Csangos, Szeklers and “average” Hungarians can be descended from 10th–12th century ancient Hungarians, and the differences in their haplogroup composition from the conquerors can be explained by genetic drift." - Vagyis hogy a honfoglaló és későbbi haplotípusok és csoportok egyáltalán nem térnek el szignifikánsan, leszámítva az "egzotikus" haplokat amik viszont kikophattak a genetikai sodródás miatt.
És mi van az antropológiával? Ott van rögtön a korábban citált Szathmáry. Aki - vagyis akik - megint csak nem a honfoglalók kihalását és még csak nem is valami jelentős bevándorlást szoktak megtenni az általuk vizsgált temetőkön belüli kontinuitás problémáknak. Itt van egy idézett egyenesen tőlük, a Tizenöt 8-13. századi népesség kraniológiai elemzése c. 2008-as publikációjukból (bocs, nem tudom linkelni):
"A 10. és 11. századi népességek között a fenti esetekben nem mutatható ki jelentős anatómiai folytonosság. Ezt korábban elsősorban demográfiai érvek alapján Ibrány-típusú fejlődésnek neveztük el. Valószínűsíthetően a századforduló körüli időszakban olyan áttelepítések zajlottak le, amelyek a korábbi népességszerkezetet jelentősen átformálták (Szathmáry et al. 1996, Marcsik et al. 1997, Hüse 2003, Szathmáry 2003, 2004, Lenkey-Szathmáry 2004)."
Szóval nem külső influxra gondolnak hanem az országon belüli Árpád-kori összevissza telepítgetésre.
Egyébként ezen túl még olyan temetőket is ismernek ahol szignifikáns helyi továbbélés van a 10. századi (szóval "lovas-fegyveres") és 11. századi (szóval "hajkarikás") népesség között, pl. Püspökladány-Eperjesvölgy, ami ráadásul egy jó nagy temető, 637 sírral.
De pont így hozhatom János István doktoriját is, amit linkelni is tudok:
Rekonstrukciós (paleodemográfiai és elemanalitikai) vizsgálatok a Tiszántúl 10-13. századi népességén, János István, 2012 (témavezető: Szathmáry)
"A vizsgált periódusban (10-13. század) két krízis mehetett végbe a Kárpát-medence központi területén melyek magyarázhatják eredményeimet. Az első krízist az okozhatta, hogy a 10. és 11. század fordulóján a pogány, lovasnomád népesség letelepedett és keresztényé vált, Géza fejedelem és főként I. István király politikájának köszönhetően. A folyamatot agresszív lakosság áttelepítési (homogenizálási) intézkedések kísérték. Így, sok esetben, az adott terület 11. (illetve későbbi) századi népessége más struktúrájú/eredetű mint honfoglalás kori (10. századi) lakossága. A második, moderáltabb krízis, a temetkezési szokások megváltozásából adódott (11-13. század)."
Szóval, úgy összességében elmondhatjuk, hogy a régészet oldaláról szerintem simán lehet érvelni a 10-11. századi folytonosságra és úgy néz ki az embertannak sincs ezzel komoly baja, ismer is ilyen folytonosságot, ahol meg nem, ott is országon belüli folyamatokkal magyarázza. Arról én meg nem tehetek, hogy itt a fórumon és pár más helyen azok a hangosabbak akik a honfoglalók diszkontinuitásáról beszélnek. Persze mindezek ellenére szerintem is volt pl. 11. századi bevándorlás, csak ennek mértéke kérdéses és nem hinném, hogy ez olyan jelentős lett volna, hogy valóban a népesség alapját jelentse. Legalábbis nem látom rá az érveket. Az avarokat meg én, jelen adatoltság mellett kihagynám a történetből. Leszámítva persze azt a pár továbbélőt.
És részemről nagy vonalakban ennyi is lenne a történet. A magyarok voltak a honfoglalók akik idejöttek, nem kevesen, csináltak egy országot, azóta népek jöttek-mentek, volt kivándorlás, bevándorlás de a helyzet nagyjából maradt. Valójában a forrásaink sem írnak mást, akár magyarok akár mások írták őket.
Persze ettől még bőven lenne itt mit kutatni. Pl. ha nem arra menne a pénz, hogy egyesek hunokra vadásszanak Belső-Ázsiában, akkor lehetne egy átfogó Sr izotópos vizsgálatot csinálni ezeken a temetőkön (oké, egy részükön) amiből sok okos dolgot megtudhatnánk. | 
