Keresés

Az I. világháború után a határok kijelölésére a nemzetiségi elvet abban az esetben alkalmazták maradéktalanul, amikor két győztes vagy két vesztes ország közötti konflktust kellett megoldani.

Így osztották fel a Bánságot Románia és Jugoszlávia között, illetve így húzták meg a határt Ausztria és Magyarország között.

Az 1922-ben véglegesített magyar–osztrák határ lett az egyetlen, amely viszonylag megegyezett az addigi etnikai határral.

Abból az egyszerű okból, hogy a mai Burgenland mindig is magyar terület volt

Khmmmm...

A római időkben Pannónia provincia része volt. 900 körül a magyarok foglalták el a területet. A középkor folyamán, a magyar királyok, az osztrák hercegek és a német-római császárok közötti gyakori háborúskodások során a terület egyes várai hosszabb-rövidebb ideig osztrák kézen voltak. 1490-től hat nyugat-magyarországi uradalom (Szarvkő, Kismarton, Fraknó, Kabold, Borostyánkő, Kőszeg) a Habsburg család birtokába került, és Alsó-Ausztriához tartozott. Miután a 17. században magyar főrendek birtokába jutottak, a magyar országgyűlések ismételt követelésére Fraknót és Kaboldot 1625-ben, többit pedig 1649-ben ismét a Magyar Korona joghatósága alá helyezték. A szintén magyar területen, a Lajtától keletre fekvő sárfenéki (mannersdorfi) uradalom viszont a 15. század végétől osztrák nemesek birtoka volt, ezért ma is Alsó-Ausztriához (és nem Burgenlandhoz) tartozik.