Keresés

Az adatbázisban benne vannak az ismert haplotípusok szerkezeti mintái, viszont a probléma az, hogy xy kutató tényleg azt azonosította-e vagy sem? DE csak jelzi  s nem igazolja!   

A DNS mintául szolgáló régi vagy recens sejteket/szöveteket/szerveket lehetne konzerválni, de mivel soha senki sem ellenőrzi a publikált adatokat, ez nem általános szokás. 

Jelenleg a járvány okán sokmillió tesztet vizsgálnak s mutatják ki bennük a virus jelenlétét s találják meg a mutálódó új COVID virus törzseket is. DE csak keveset őriznek meg utólagos vizsgálatokra. 

Szerintem tök zűrzavaros és ellentmondásos az, amit te állítasz...

A genetikai eredmények ma már egy nagy, közös nemzetközi genetikai adatbázisba kerülnek, nem lehet ezeket az adatokat csak úggy manipulálgatni.

Amellett meg ha meg van őrizve az adott csontlelet, miért ne lehetne abból később még egyszer mintát venni, hogy az esetleges tévedéseket vagy csalásokat elkerüljük.

DE az illető tárgy a gyüjteménybe kerül s ott akár száz év múlva is újra vizsgálható, akora újra mérhető. DE a genetikus vizsgált anyaga már nem igen! Pedig lehetne prezentálni, hiszen a gép kiadja az illető szekvencia felépitését s ha ezen a képen rajta vannak az adatok is, akkor már más a fekvése a gyereknek, nemde? 

Szerinted, az említett elég magas arányú statisztikai büvészkedés a biológia melyik területéről származik s miért? Az ökológia - amely szintén gykran alkalmaz statisztikai módszereket - külön van említve.