Keresés

Nem kell semmi Laplace.... (Igazabaol a Laplace csak egy matematika egyszerusito formula, hogy bizonyos tipusu diffegyenleteket atalakitsunk sima alapmuveletekkel megoldhato egyenletekre, merthogy lustak vagyunk es egyszerusitunk)

Az mvm  jelenteseket keszitett tobbek kozott arrol is, hogy ahol sok napelemes rendszer van jelen, mennyivel is csokkentek a vesztesegei. En pl amikor ezeket nezegettem nagyon alabecsulten, mert igen komoly szinten csokkenti nem csak piciket. De sok tanulmany srb szuletett az ugyben 

Gyakorlatilag ha a visszataplalt energia elvesz a kodben akkor is olyan mertekben csokkenti a vesztesegeket, hogy ezoldalu hozadeka mar onmagaban tobbet er, mint maga a visszataplalt energia erteke legalabbis jelenlegi szinten es viszonyok kozott.

A szállítási veszteségről meg annyit, hogy vajon mikor nagyobb? Ha engem és a szomszédomat mondjuk Paks lát el árammal 100km távolságról, vagy ha én termelek és ellátom saját magam, az esetleges túltermelést meg elfogyasztja valamelyik szomszédom 100 méteren belül? Napsütéses időkben ezek miatt éppenhogy kisebb a hálózat egészének terheltsége. Statisztikák szerint egyébként napelemes rendszerek esetén a helyben történő felhasználás aránya átlagosan kb 30% körül mozog (én is számoltam ilyet magamnak, 27% jött ki).

Abból az átlag felhasználóra érvényes feltételezésből indultam ki, hogy ő sincs otthon, ahogy én se. 

A gondolat hasznos, ki kéne számolni a 400kV és 230V hálózat veszteségét. Valami Laplace-transzformáció kell hozzá emlékeim szerint, de nem esküszöm rá.

"Vajh' meddig és milyen volumen mellett tartható fenn az az állapot, hogy tőlem is y Ft-ért veszi és szintén y Ft-ért adja el másnak, 0 Ft nyereséggel? Esetenként veszteséggel ipari felhasználóknak. Ez a jelenlegi "nullszaldós", nettó  elszámololás. Közben van működési költsége, szállítási vesztesége.

Tehát én mindenkit lebeszélek a napelemről. 😎

Egyrészt mert biztosan változni fog az elszámolás."

Több bennfentes szerint 2024-ben legalább annyiban változni fog az elszámolási rendszer, hogy az utána belépők már nem a szaldós elszámolás szerint fognak működni. Hogy miként, azt nagyjából még senki sem tudja.

Amúgy a szolgáltató a mostani rendszeren sem veszít, mert ugye a szaldó a saját fogyasztásodig működik, utána kb. harmad áron veszi át, tehát veszteséggel nem nagyon kell számolnia. Ha esetleg a pillanatnyi felhasználásra gondoltál, ott meg még nem tartunk, hogy több legyen a termelés, mint a fogyasztás.

Azt nem teljesen értem, az ipari felhasználónál miért emelted ki hogy "veszteséggel", miután az ipari felhasználók lényegesen magasabb árat fizetnek a villamos energiáért.

A szállítási veszteségről meg annyit, hogy vajon mikor nagyobb? Ha engem és a szomszédomat mondjuk Paks lát el árammal 100km távolságról, vagy ha én termelek és ellátom saját magam, az esetleges túltermelést meg elfogyasztja valamelyik szomszédom 100 méteren belül? Napsütéses időkben ezek miatt éppenhogy kisebb a hálózat egészének terheltsége. Statisztikák szerint egyébként napelemes rendszerek esetén a helyben történő felhasználás aránya átlagosan kb 30% körül mozog (én is számoltam ilyet magamnak, 27% jött ki).

Ami a hálózatra nagy feladatot ró, az egyébként a terhelés elosztás: hogy legyenek olyan erőművek, amelyek nagyon gyorsan képesek alkalmazkodni a megújulók termelésingadozásához. Szeribntem itt teljesen jogos lenne bevezetni azt, hogy az áram áráról mint a termelés és fogyasztás által meghatározott pillanatnyi értékről beszéljünk, de ennek mind technikai, mind társadalmi oldalon elég komoly feladatai lennének.