Keresés

Nyilvánvalóan eredeti magyar szavak csoportjáról van szó. Sehol máshol nincs kiterjedt szóbokra ezen szavaknak.

ez igaz.

viszont szétszórva megtalálható az altaiban, talán a vág nincs.

a szlávban van az üt : úder

az altaion belül is van 2 változat

ver urgány : üre buru uru vurus

mint látható a szópárok:

a vás vés ás

a vet üt

és váj (o)-juk : de luk lék (viszont a luknak nincs igéje)

Elég kiterjedt szócsoportról van van szó. A vál-vél gyökváltozatok is ebbe a csoportba tartoznak.

Nyilvánvalóan eredeti magyar szavak csoportjáról van szó. Sehol máshol nincs kiterjedt szóbokra ezen szavaknak.

Valószínűleg a nyúl-nyál-mál (összetevők eltávolodása egymástól, kapcsolatuk megszakadása nélkül) gyök is rokona lehet.

a VÁG VÉS VÁJ VER VET egy fogalomkör

vág az lehet dob/vet/ver

vés váj az vágás

szokincshalo.hu/szotar:

vág: Ősi örökség az ugor korból: vogul vonk (‘üt, ver’)

váj: Bizonytalan eredetű szó, talán a vás alakpárja

vés: Ősi örökség a finnugor korból: osztják vas- (‘hasít’), zürjén vezs(ini) (‘levág’), finn veistää, észt vestma (‘farag’).

ver: Bizonyára ősi szavunk, de eredetéről semmi biztosat nem tudunk

vet: Bizonytalan eredetű szó. Lehet, hogy ősi örökség a finnugor korból: cseremisz üdem, mordvin videmsz (‘magot vet’)

megintcsak az jön ki:

nem tőlünk tanulták ezeket a szavakat? miért a magyarban van meg pontos értelmes láncolatban, a finnugorban meg szedett-vedett módon?

VER

Kazakh ұру ʉɾu

Tatar  ору oru

Tatar бәрү bærʉ (!)

törökül vurus- verekedni

VET

North Karelian  visata visɑtɑ

Northern Khanty юватты   juwattɪ

Northern Khanty воськаты wosʲkatɪ

Northern Kurdish avêtin avetən (!)

törökül at-, it- (dobni vetni lökni)

VÉS

törökül es- (ás kapar vakar) bics- (vág)

VÁJ

törökül oj (váj) ojuk (lyuk, üreg)