Keresés

Én az X-winggel a középső messziről kilőttem aztán az egyik mellettelévőt leütköztem. Aztán mentem pajzsot tölteni.

A legszánalmasabb az X-Wing Alliance-ben a Tie bombázóraj volt. Fölé repülni az egyiknek, nehézrakétát rá és egymást robbantották be, mind a négynek annyi volt. Ha Assault Gunboat voltam akkor egy Y-szárnyúnak pont egy nehézrakéta kellett.

Tényleg vicces hogy erre bolondulunk, hogy a csillagközi utazások korszakában a harcigépek 80 m/s-mal repülnek az űrben....

De legmenőbbnek akkor éreztem magam amikor a védendő hajóra kilőtt rakétákat lézerrel szedtem le messziről. Az elsőt elég volt itt eltalálni, a több beleszállt a robbanásába és szintén  robbant. Mondjuk amikor több oldalról támadták a nagy hajót máshogy szerintem meg se lehetett volna védeni.

A múlt heti témához:

én úgy tudom az utolsó dogfightek a koreai háborúban voltak, hogy még szabad szemmel is tartósan látta egymást a két harcoló vadászgép. Vietnam már nagyon más volt.

Kikönyörögtem anyukámtól egy háromtengelyes joystick-ot programozható gombokkal (Gravis Firebird és Phoenix, már nem tudom, melyik melyik; az egyik a haveromnak volt, nekem a másik, nagyon hasonlítottak), onnantól én voltam a topace a galaxisban, mert azzal lehetett célozni... mindig mikor jött a háromgépes TIE raj, becéloztam a középsőt, másfél kilométerről eleresztettem négy lövést és félreugrottam, mielőtt az ő lövései odaértek volna. Ő jellemzően nem ugrott félre, és mire a raj odaért, rendszerint a másik gépet is meg tudtam sorozni, a harmadik meg már könnyű volt.

:)))

Mondjuk 386-os gépen meg elég volt mindig kalibrálni a joystickot, mint a hetes busz úgy fordult harras tie starfighter az űrcsatában.

Egérrel még jobb volt, szakaszos fordulás, egyméter hosszú karom van és egy egyméteres saválló lemez volt az egérpad, de az X-wing így is négy részletben fordult meg. Zssssssss.... 45 fogot fordult..... Zsssssss.... még 45 fok....