|
|
 |
Homo mirabundus
2020-08-09 08:45:59
|
71921
|
Ezt értitek félre...
Vetítek: tételezzük fel a legcsúnyább esetet. Nekimegy a kés (a súly most még mindegy) egyik vége valaminek. Az a vég "leáll", így az egy forgási ponttá válik a kés-kasza elrendezésben, amely hozzá képest ugye egyáltalán nem stabil, a kaszástól eltekintve szabadon leng. Emiatt a túlvége a késnek, ami tulajdonképpen a hajtótengely, pontosan azt csinálja, amit Sanyi is írt: ezen újabb "tengely" körül megpróbál elfordulni, kitéríteni az elrendezést.
És közben mit kell ráterelnie ezen újabb mozgási pályára? A nehezebb vasnál egy nagyobb tömeget, a könnyebbnél kisebbet, és eközben a két tengely közötti távolság, vagyis az erőkar ugyanaz, ami elég pontosan a kés félátmérője...
Mivel a tehetetlenség által hordozott energia a nehezebb vasnál tömegarányosan nagyobb, mint a könnyebnél, de az előbbinek a tömege is nagyobb, amit ilyenkor gyorsítani kellene ugyanazon erőkarral az "új" tengely" körül, már belátható, hogy valami csökkenti az új pályára gyorsulást, vagyis a visszahatást a forgatótengely felé. Figyelembe kell venned azt is, hogy a nem ütköző oldalon a forgatótengely mögött is ott a nagyobb a súly, ami ráadásul távolabb is esik az "új" tengelytől, és azt is gyorsítani kell (a merev kés-kasza elrendezésben, ugyanazon erőkar-adatokkal, mint a könnyebb késnél!!!) - újabb dolog, ami arra mutat, hogy ez sem fogja nagyobb erővel rántani (nagyobb gyorsulásra fogni) a halytótengelyt.
Csak pontosan annyira, mint könnyű késnél.
Ugyanis maga a kés is merev, és nem a hajtótengely által rántja másfelé a saját másik felét:D Az csak ott van félúton mindkét esetben, és az egész kasza onnan mérhető tehetetlenségét kell legyűrnie a gyorsítóerőnek.
De ez még így túl is van bonyolítva; egyszerűbb, ha az elrendezés tömegközéppontját (teljesen életszerűen, mert nagyjából így is van, különben rezeg az egész) a hajtótengelyben képzeljük el, ahol a nagyobb tömeget nagyobb erőnek kell mozgatnia ugyanazon erőkarral - ezért a gyorsulás (mert az számít...) ugyanaz, mint kisebb erővel a kisebb tömeg mozdításánál.
Ha nem ütközésről (leállásról) van szó, akkor már szabadon érvényesül a lendkerék-hatás (mert megmarad a forgás...), javul a helyzet - a nehéz vas javára.
Nagyjából sokféleképpen írtam le ugyanazt. Számszerűsítéssel nem akartam súlyosbítani, teljesen felesleges; ha az előbbiek követésével is gond van, vsz elqúrtam a magyarázatot, és szüksége erre amúgy is nulla a mifélénknek - inkább csak a tervezőknek lehet, de ők meg nem kaszálnak... Csak a szokásos elmebajom, de elfér., viszont innentől vége. |
|
 |
Rőth Sándor
2020-08-08 23:11:35
|
71919
|
Hasznaltal mar ilyen szerszamot? |
|
A hozzászólás:
 |
kormos*
2020-08-08 22:32:15
|
71918
|
Abba gondolj bele, hogy egy nagyobb tömegű késnek nagyobb a mozgási energiája és ha ez kés hirtelen megáll mi veszi fel ezt az energiát? A beton darab csak ez energia egy részét veszi fel. A többi a tengelyre hat. (forgatja, hajlítja stb...) Ezek a hajtóművek a könnyű súly miatt nincsenek túl méretezve, ezért lehet káros a csapágyakra, csapágy házra stb...
|
|
Előzmény:
 |
Homo mirabundus
2020-08-08 21:46:48
|
71916
|
Én nemtom, ti miről beszéltek. Én arról, hogy nehéz vas nem árt többet a szöghajtásnak, mint az ugyanolyan geometriájú könnyebb. Amennyiben ismered a lendkereket, akkor hogy lehet, hogy megtagadod az analógiát? Melyik lendkerék "védi" hatékonyabban a terhelés őldali változásoktól a meghatást? Talán a könnyű? És mi lenne az elvi -vagy akár gyakorlati- különbség a lendkerék és a szöghajtás csonkjára szerelt bármilyen(!) forgatandó eszköz hatása között?
A szárzúzó egy teljesen más jellegű dolog, ahol a kaszákéhoz képest őrült teljesítménnyel egy a kaszákéval össze sem vethető hajtáson keresztül különböző egészségre ártalmas, nagyon kártékony holmikat pörgetnek. Amelyek ahhoz vannak méretezve, hogy komoly ellenállást kell leküzdeniük. Mégsem veszed rá a szárzúzóst, hogy ugyan darálja már le azt a részt is, ahová a sittet öntötted. Tart a dróttól, betonvastól, szöges deszkától:D
De hogy jön ez most képbe? Pláne a vékony tengely, nehéz holmikkal...
A fűnyírók tengelyeire van elképzelésem (komolyan vettem, hogy ez kérdés volt, bocs...): jellegzetes, hogy a tengellyel a kés olyan "T" alakot képez, ahol a T teteje a kés, de hozzá képest a T szára -vagyis a tengely- a kaszákhoz képest elég nagy hosszon forog megtámasztás nélkül. Ha jó szívós a kés és nem hajlandó letörni, elhajolni vagy valamilyen más módon kitérni, akkor az egyik oldal ütközésekor(!) a qrva nagy oldalirányú erőtől a tengely az első befogási pontja előtt (a "T"-ből kvázi "L" lesz az erők szempontjából) akár meg is hajolhat - de ha nem, mert hogy olyan masszívra csinálták, a csapágyat előbb-utóbb akkor is szétverheti. Nem a súlyosabb eszköz miatt hajlik a tengely, hanem az ütközésből származó erőtől, amit egy könnyű, vékony, de nagyon bika kés ugyanúgy továbbíthat, mint egy népi kohóban készült kilós vasdarab, amelynél a vastagság (szélesség stb.) növelésével vélte a bírósságot növelni a gyártója. Mellesleg a nem katasztrofális ütközésektől ez esetben is némileg jobban véd az utóbbi - legalább ennyi előnye lehet:D
Ha pedig azt tapasztaltad, hogy a "nehéz" késeknek több köze van a tengelytorzulásokhoz, az csak amiatt lehet, hogy a könnyebbek igenis engedékenyebbek, mint az előbbiek - vagyis ismét nem a kés sűlya, hanem a szilárdsága van a dolog mögött.
Egy fűkasza kése viszont nem szokik elkócosodni, az engedékenységével aligha kell foglalkoznunk:D .
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|