Keresés

Azt azért tegyük hozzá, hogy a románok a szabadrablásukat minden ellenőrzés nélkül követték el, ami következtében jóval túllépték még a túlságosan is megengedő engedélyezett rablási kontingenseket is.

Az antanthatalmak felelősségét nemigen vitatja itt senki. 

Ők a főbűnösök, akik "érdemei" nem avulnak el. 

"Talán azoknak  a "minden képzeletet felülmúló román fosztogatások"-nak volt jogalapja."

Először is, semmilyen fosztogatásnak semmi jogalapja nincs, így a román rablóbandáénak sem volt. Az ultimátumuk cinikus, pofátlan hazugságokon alapultak, amelyekkel azt a látszatot akarták kelteni, minha a magyarok korábban már kirabolták volna őket, és ők most csak a tőlük elrabolt eszközök ellenértékét veszik vissza...

Ha ugyanis azok az elképesztő rablásaik és fosztogatásaik, amelyeket véghezvittek "jogosak" lettek volna, akkor a Budapestre akkreditált Szövetséges Katonai Misszió tagjai – köztük pl. Harry Hill Bandholtz – nem emeltek volna többször is panaszt a központuknál a mérhetetlen román fosztogatások miatt. Bandholtz a román fosztogatásokról egy könyvet is írt (Napló nem diplomata módra - román megszállás Magyarországon. Magyar Világ K (1993), amit nem ártana, ha elolvasnál...

A wikiből is itt van egy kis ízelítő a "jogos" román fosztogatásokról:

"A megszállás alatt számos esetben élelmiszerkészletek, gyári, üzemi gépek, kórházi, egészségügyi felszerelések, közlekedési eszközök, vasúti járművek, mozdonyok, vagonok lefoglalása és Romániába szállítása zajlott, ami sok üzem tönkremenését is jelentette; például az 1859-ben megalapított Topits József fia gőztésztagyárat, az ország első tésztagyárát alaposan kifosztották gépeitől, alapanyagaitól és kész termékeitől, ami hamarosan a működése végéhez vezetett. 1919. augusztus 28.-án Gorton angol és Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok együttesen ellenőrizte, mennyire megalapozottak a románok által végrehajtott kifosztásokra és lefoglalásokra vonatkozó magyar panaszok. Tapasztalataikról Bandholtz ezt jegyezte fel naplójába: „A Magyar Leszámítoló és Váltóbank raktárában kiderítettük, hogy a románok mindeddig 2400 vagonrakományt foglaltak le és távolítottak el, amelyek főleg élelmiszert és takarmányt tartalmaztak és naponta szállítanak el nagy mennyiségeket. A Magyar Posta- és Távirászati Hivatal raktárában hét, immár megrakott kocsit találtunk, kettőt cipővel, ötöt szőnyeggel és takaróval telítve.... A Ganz Danubius Vállalat üzemében láttuk, ahogyan a románok szorgosan megraknak öt tehervonatot. ... Következőként a Magyar Központi Egészségügyi Raktárát látogattuk meg és azt tapasztaltuk, hogy ... teljesen kifosztják ezt a létesítményt." A tábornoki bizottság számos alkalommal emelt szót a román rekvirálások ellen, annál inkább, mivel megbizonyosodtak afelől, hogy azok – a városparancsnokság hivatkozása ellenére – távolról sem csupán, sőt, igen kevéssé szolgálják a Budapesten, illetve az országban állomásozó román katonák ellátását, mindennapi szükségleteit. Mindezek ellenére 1919. szeptember 20-án azt állapította meg a bizottság, hogy ,,A románok vígan tovább folytatják a fosztogatást s mi már 800 mozdonyt és 19 000 vasúti kocsit vettünk leltárba az általuk elvittek közül." A magyar fővárost megszálló román katonai alakulatok 1919. október 5-én megkísérelték eltulajdonítani a Magyar Nemzeti Múzeum kincseit, amit Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője személyes fellépésével megakadályozott."^[8]

https://hu.wikipedia.org/wiki/1919-es_magyar%E2%80%93rom%C3%A1n_h%C3%A1bor%C3%BA

JÓZSEF FŐHERCEG CLEMENCEAU-NAK, A BÉKEKONFERENCIA ELNÖKÉNEK^[64]

irat típusa: Szám nélküli távirat

keltezési hely: Budapest,

keltezési idő: 1919. augusztus 8.

A részben a korábbi Kun-kormány tagjaiból összeállított ideiglenes kormányt - az ország közvéleményének nyomására - lemondásra szólították föl, mire a kabinet tegnap benyújtotta lemondását, és új ideiglenes kormány alakult. Az új ideiglenes kormány fölkérésére, kormányzóként magamhoz vettem a hatalmat, kineveztem a kormányt és átadtam megbízását (sic!). Budapest főváros lakossága örömmel vette tudomásul a bolsevik rémuralom rendszerének bukását, és meggyőződésem, hogy az egész ország népessége hasonlóképpen érez. Jelen pillanatban legsürgetőbb feladatunk a nemzetgyűlés előkészítése és összehívása azért, hogy alkotmányos alapon mielőbb végleges döntést hozhasson az államformáról. Ennek megtörténtéig programunk az országba a rémuralom eszközeivel átültetett bolsevizmus gyökeres kiirtása, a fegyverszünet előírásainak végrehajtása, a rend helyreállítása az államügyekben, a termelőmunka beindítása, a béketárgyalások anyagának előkészítése, és mindehhez szorosabb kapcsolatokra törekszünk a szövetséges és társult kormányokkal.

Kérjük jóakaratú támogatását és erőfeszítéseink sikere érdekében kormányunk elismerését.

mert a minden képzeletet felülmúló román fosztogatások teljesen padlóra küldték a magyar gazdaságot

Talán azoknak  a "minden képzeletet felülmúló román fosztogatások"-nak volt jogalapja.

Valaki elfogadta a feltételeket....

A H.D. 25. SZ. FÖLJEGYZÉS "B" MELLÉKLETE . A. LOGAN WALLACE EZREDESNEK

iratszám: 10

irat típusa: Szám nélküli irat

keltezési hely: Párizs,

keltezési idő: 1919. augusztus 6.

Tisztelt Ezredes úr!

Mellékelten megküldöm annak a táviratnak a másolatát, amelyet Gorton /Gordon/ brit tábornok, Romanelli olasz ezredes és Causey amerikai ezredes aláírásával az imént kaptam Budapestről, és amely a román főparancsnokságnak a magyar hatóságokhoz tegnap 6 órakor intézett ultimátumát tartalmazza. A szöveg némiképp hiányos, mégis elküldöm ebben a formában, ám mihelyt a javított példány rendelkezésemre áll, azt is eljuttatom távirati úton.

Hoover úr örülne, ha mielőbb tájékoztatná Bliss tábornokot.

Maradok tisztelettel stb...

A ROMÁN FŐPARANCSNOKSÁG MAGYAR HATÓSÁGOKHOZ INTÉZETTULTIMÁTUMÁNAK SZÖVEGE

Amikor a román legfelsőbb parancsnokság - elfogadja az ellenségeskedés beszüntetését, amint azt a magyar állam kéri. Elégedettek - katonai egyezmény, amely beszünteti az ellenségeskedést Románia és Magyarország között.

A) A román legfelsőbb parancsnokság eláll attól, hogy az egész Magyarországot megszállja, ha a magyar legfelsőbb parancsnokság kötelezi magát, hogy

1. Átadjon: a) Mindennemű és fajtájú hadianyagot, ami még a magyar állam csapatainak birtokában maradt.

Kivételt képez ezen előírás alól az a hadianyag, amit szükségesnek ítélnek majd annak a fegyveres erőnek a számára, melyet Magyarország jogosult lesz fönntartani a belső rend biztosítására a Romániával kötendő béke jóváhagyásáig.

Ezen erők létszáma semmiképpen sem haladhatja meg a 15 000 (tizenötezer) főt, a tiszteket is beleértve.

Egységekbe történő szervezésükről, az egységek tiszti állománnyal való ellátásáról, fölfegyverzésükről (?), elhelyezkedésükről a román legfelsőbb parancsnokság a későbbiekben fog határozni.

b) Minden olyan Magyarországon létező gyárat, amely fegyvert és lőszert állított elő - Románia számára való leszerelésükről magyar tisztek közreműködésével román szakemberek fognak gondoskodni.

c) Mindennemű hadi fölszerelést, amire egy 300 000 főből álló hadseregnek szüksége van.

d) A leltárjegyzék szerint még magyar állami tulajdonban lévő vasúti gördülő állomány 50 százalékát - a Magyarországon létező - vasúti pálya és gördülő anyag előállítására, karbantartására és javítására szolgáló - gépek és anyagok 50 százalékát.

e) 200 (kétszáz) személyautót és 400 (négyszáz) teherautót, jó állapotban, minden tartozékkal együtt.

f) A leltárjegyzék szerint jelenleg Magyarországon található jószág- és állatállomány 30 százalékát (1).

g) A Magyarországon jelenleg meglévő mindennemű mezőgazdasági gép 30 százalékát (1)

h) 20 000 (húszezer) vagon búzát, 10 000 (tízezer) vagon kukoricát, valamint 5000 (ötezer) vagon árpát és zabot (1).

i) Mindennemű vízi járművet és alkalmatosságot, amely a román állam, magánvállalatok és román polgárok tulajdonát képezte, és amelyet az ellenség Romániában eltulajdonított, és amelyek magyar vizeken hajóznak.

j) A magyar állam tulajdonát képező mindennemű vízi jármű és alkalmatosság 50 százalékát.

k) Minden román foglyot és túszt.

l) Bármely nemzetiséghez tartozó minden román katonaszökevényt, akik jelen megállapodás aláírásakor Magyarországon menekültként tartózkodnak.

1. amit azon román katonák között fognak szétosztani, akik a következő okok miatt nem tudták megművelni földjüket: a) Huzamosabb időn át háborús szolgálatot teljesítettek, hogy megvédjék az állam biztonságát azok ellen, akik szünet nélkül veszélyeztették a békét.

b) Hiányt szenvedtek a szükséges eszközökben, mivel ezen eszközöket az ellenség elragadta tőlük.

2. Mindaddig, amíg a román csapatok megszállva tartják a Tiszától /Tissa/ nyugatra eső magyar területeket, a magyar állam költségén lássa el mindazon román királyi erőket, amelyek jelen szerződés aláírásakor jelzett területeken tartózkodnak.

3. A Tiszától nyugatra eső területeken biztosítsa a román katonaság közlekedési igényeinek megfelelő mennyiségű szenet.

B) A román királyi hadsereg csak azután vonul vissza a Tisza keleti oldalára, miután a magyar legfelsőbb parancsnokság eleget tett az "A" pontban támasztott összes föltételnek.

C) Az "A" pontban meghatározott mindennemű anyag és jószág átvételét az addig fölállítandó bizottságok végzik majd. E bizottságok összetételéről és működési helyéről, hasonlóképpen az anyagok és jószág átadásának körülményeiről és helyéről a román legfelsőbb parancsnokság a későbbiekben határoz. A bizottságok legkésőbb 48 órával azután kezdik el tevékenységüket, hogy a román legfelsőbb parancsnokság kinevezésükről a magyar hatóságokat hivatalosan értesítette. Az értesítés történhet az összes bizottságról egyszerre vagy külön-külön. A legrövidebb határidőről - amin belül az átadásnak meg kell történnie - a román legfelsőbb parancsnokság a későbbiekben hozza meg döntését, külön minden egyes anyag- és állatcsoportra, a technikai lehetőségek függvényében.

D) Jelen egyezmény végrehajtását egy Budapesten székelő román bizottság fogja fölügyelni. A bizottság addig tevékenykedik, amíg a magyar törvényes hatóságok nem hagyják jóvá a Románia és Magyarország közötti békeszerződést.

A bizottság minden olyan előjognak és mentességnek a birtokában lesz, amelyeket civilizált országokban a területenkívüliség biztosít.

E) Jelen egyezményt csak teljes egészében lehet elfogadni vagy visszautasítani, ellenjavaslatokat következésképpen a román legfelsőbb parancsnokság nem vesz figyelembe. A válaszra kitűzött határidő 1919. VIII. 5-én 22 órakor jár le.

F) A föltételek elutasítása esetén a román legfelsőbb parancsnokság - mindenféle arányt figyelmen kívül hagyva - elragadja Magyarországtól mindazon anyagot és jószágot, amelyre Romániának szüksége lesz ahhoz, hogy legalább részben pótolja a fájdalmas veszteségeket, amelyeket egy, az emberiesség érzését a megszállás egész ideje alatt és a budapesti béke^[38] alkalmával megtagadó ellenség okozott.^[39]

levéltári jelzet: BDIC, Dossier Mantoux, cote F° Δ 234 Rés.

Ez az érv már csak azért sem állja meg a helyét, mert a minden képzeletet felülmúló román fosztogatások teljesen padlóra küldték a magyar gazdaságot (az Antant parancsára még az alakuló nemzeti hadseregnek is részben nekik kellet fegyvereket adniuk), továbbá a magyar küldöttség kijelentette, hogy bármi legyen is a népszavazások eredménye, a magyar állam feltétlenül elfogadja azokat…