Feldebrő nevének eredete:
A DEBRŐ szó etimológiai szempontból azonos a régi magyar nyelvben széles, lapos, kiterült fenekű völgyet jelentő debrő főnévvel. Az egyházi ószlávban szintén hasonló értelemben fordul elő. Jelentése: szakadék, mélység. Az orosz DEBRI pedig sűrűséget, rengeteget, erdős hegyszorost, szurdokot jelent, míg a szerb-horvát DABAR, a lengyel DEBER, a cseh DEBR, a szlovák DEBRA szakadék, vízmosásos mélység, üreg jelentéssel bír. A nyelvészeti párhuzamokból világos, hogy a középkori magyar nyelvben viszonylag széles körben használatos kifejezésről van szó.
A ZOBRI-APÁTSÁG birtokai között Mocsonok falu határában 1113-ban említik a SALTUS DEBREI TERRA-t először. Ezután 1219-ben MONASTERIUM DEBREV alakban a Váradi Regestrumban bukkan fel.
Plébániája 1232-37. évi pápai tizedjegyzékben DEBREW néven fordul elő. Ebben az időben az Aba nembeli Debrei család birtoka volt a település. 1464-ben pedig már Debrő váráról is olvashatunk. Dr. Major Jenő (1976) szerint az kétségtelen, hogy Debrő faluneve összefügg a Debrővölggyel, viszont az is kétségtelen, hogy a Debrővölgy nevet, a területet közepén átszelő Tarnáról kapta.
1740-ben báró Grassalkovich Antal vásárolta meg a falut, és 1743-ban az elpusztult Debrő-közeli Csalaváralja helyén kialakította Aldebrőt, a régi Debrő pedig ettől kezdve a Feldebrő nevet viseli. |