Keresés

A szomszédaink agresszióját és a területrablásaik jogtalanságát egyébként már az a tény is igazolja, hogy amikor a trianoni rablódiktátum színhelyén a magyar küldöttség népszavazást kért és javasolt az akkorra már megszállt területeken, a rablók (csehek, románok, szerbek) heves tiltakozása miatt, a javaslatot elutasították...

Talán nem azért, mert ez időhúzás lett volna, és okulva a Tanácsköztársaság harcaiból nem akarták, hogy újra ütőképes hadsereget állítson ki a magyar kormány....

A lopott, rablott tulajdon visszaszerzése ugyanis semmiképpen sem agresszió még akkor sem, ha vagonnyi írás próbálja bizonygatni az ellenkezőjét, nevezetesen a tolvajok, rablók "jogosságait"...

Milyen örömmel olvassák ezt most a szlovákok, hiszen a Felvidék ezek szerint jogosan került vissza hozzájuk, hiszen Szvatopluk és Mojmir után vagonnyi írás próbálja bizonygatni az ellenkezőjét, nevezetesen a tolvajok, rablók "jogosságait"

https://www.valaszonline.hu/2018/12/19/hatos-pal-szakaly-sandor-vita-1918-karolyi/

Hatos: Azonnal parázslani kezdett a bosszú. Égtek a kastélyok mindenütt: Ady feleségének, Boncza Bertának a kastélyát ugyanúgy felgyújtották Csucsán, ahogy Andrássy Gyula tiszadobi kastélyát, vagy épp Károlyi Mihályét Parádon. Elfeledett parasztlázadás volt itt száz éve.

Tormay Cécile rendkívül hatásos, de elfogult és történelmileg komolyan vehetetlen prózája mellett olvassuk olykor Illyés Gyulát is. A Kora tavaszt, amelyben leírja: a visszatérő katonák hogyan fosztják ki Kaposvárt. Színmagyar parasztkatonák. Ezért sem lehetett tehát megvédeni a hazát.

– Károlyi tehát bűnbak csupán?

Hatos: Az.

– Két jobboldali értelmiségivel, történésszel ülünk itt, és egyikük sem mondja fel, hogy Károlyin, a vörös hazaárulón ment el az ország? Még Szakály Sándor sem?

Szakály: Elnézést, de tőlem ilyet soha nem hallhatott senki.

Pont ezekről a bizonyítványmagyarázgatásokról írtam, de úgy látszik, még most sem érted a lényeget,  vagy csak nem akarod érteni, de ez már a te problémád. Úgyhogy nyugodtan bemásolgathatsz még ide halomnyi "elemzést", "magyarázatot", stb., az agresszió-, az erőszakosság-, a tolvajlás- és a rablás- tényét ezek sem tudják jogossá és igazságossá változtatni!...

Tehát kissé részletesebben: az 1918. november 3-i pádovai fegyverszünet után, a csehek, a románok és a szerbek, minden jogalap nélkül, területrablás céljából orvul megtámadták hazánkat, amit a győztes nagyhatalmak is támogattak, azaz ők is bűnösök. (nem elhanyagolható szempontként megjegyezném, hogy a hazaáruló Károlyi-kormány tevékenységei miatt, ebben az időben hazánk teljesen képtelen volt a fegyveres védekezésre), Tehát az agresszorok, a győztes nagyhatalmakkal együtt, tényszerűen is ezek az országok voltak és NEM hazánk, aki a későbbiekben megpróbálta a "kedves" agresszor szomszédaink által elrablott tulajdonát visszaszerezni akár fegyveres erővel is. A lopott, rablott tulajdon visszaszerzése ugyanis semmiképpen sem agresszió még akkor sem, ha vagonnyi írás próbálja bizonygatni az ellenkezőjét, nevezetesen a tolvajok, rablók "jogosságait"...

A szomszédaink agresszióját és a területrablásaik jogtalanságát egyébként már az a tény is igazolja, hogy amikor a trianoni rablódiktátum színhelyén a magyar küldöttség népszavazást kért és javasolt az akkorra már megszállt területeken, a rablók (csehek, románok, szerbek) heves tiltakozása miatt, a javaslatot elutasították...

Jó olvasgatást.....

1939. március 13–14-én a különbözõ európai fõvárosokból az az információ érkezett, hogy mindenütt tisztában vannak a magyarok Kárpátalja ellenikészülõdésével. Egyesek támogattak egy ilyen akciót, mások elítélték.A többség véleménye szerint Csehszlovákia nem képes kemény ellenállásraés a magyar hadsereg gyorsan végigmasírozik a ruszin területen. Viszont óvtak a Romániával való konfliktustól. Bárdossy László bukaresti magyar kö-vet arról tájékoztatott, hogy a románok igényt tartanak a románok lakta határmenti területre és a Máramarossziget–Koromyjavasútvonalra.44Bárdossy arra is utalt, hogy a lengyelek ajánlották a románoknak e területek elfoglalását. Nyilvánvalóan Lengyelország kereste a szövetség lehetõségétRomániával. Az utóbbi nem Magyarország miatt tartózkodott ettõl a lépéstõl, hanem azért, mert félt, hogy Németország beavatkozik és a konfliktusta saját külpolitikai céljaira használja fel.45A magyar politikusok más utat találtak a román követelések kielégítésére. Azt javasolták Bukarestnek, hogy a magyar hadsereg beavatkozása esetén ne lépjenek fel katonai erõvel, így Kárpátalja elfoglalása után Magyarország megértéssel viszonyul majd a román igényekhez.

....

A magyar lakosság valóban telve volt várakozással, a többség azonban tartott a magyar uralomtól.

....

Amikor kiderült, hogy március 14-én a szlovákok kikiáltották függetlenségüket és a cseh-szlovák föderáció felbomlott, a határoknál összevont magyar csapatok megkezdték a támadást Kárpáti Ukrajna ellen. Március 14-én szórványos összecsapásokra, határmenti incidensekre került sor. A Vezérkar jelentése szerint március 14-én este a magyar hadsereg megpróbálta el-foglalni Ungdarócot, Baranyát, Császlócot és Kereknyét Ungvár körzetében, azonban Szlovákia irányába visszavonuló cseh katonaság és a Szics ellenállást tanúsított. A védekezésben a civil lakosság is részt vett, akik a lövész-árkokat ásták.76

http://real.mtak.hu/104372/1/karpatalja1938-41.pdf