Keresés

Március 14-én Szlovákia függetlenné vált. Ugyanaznap este Avhustyn Voloshyn kikiáltotta Kárpáti Ukrajna függetlenségét is, amit a másnapra összehívott szojmnak kellett megerõsíteni. Az elõre törõ magyar hadseregnek a cseh katonaság nem állt ellen, aminek legfõbb oka az volt, hogy a hadsereget fenntartó állam megszûnt létezni, Szlovákia, Csehország és Morvaország is német befolyás alá került.A Kárpáti Szics a fegyveres ellenállás mellett döntött. Fegyvert szereztek, ahogy tudtak, többek között elvették a visszavonuló cseh katonaságtól, kifosztották a csendõrállomásokat, a katonai raktárakat.
1939. március 15-én Huszton összeült Kárpáti Ukrajna szojmja, ahol államfõvé választották Avhustyn Voloshynt, megalakították az új kormányt,melyben Klochurak lett a katonai ügyek minisztere. A Kárpáti Szicset Kárpáti Ukrajna reguláris hadseregévé nyilvánították. A Szics megfelelõ felfegyverzése és tényleges hadsereggé alakítása azonban idõben már nem történhetett meg.

A védelem nehézsége nemcsak abban állt, hogy a magyar hadsereg lényegesen nagyobb erõt képviselt, hanem abban is, hogy a királyházi magaslatok irányából közeledtek a magukat a síkságon védelmi állásokba helyezõ ukrán és cseh katonák felé. Az egyetlen védelmi vonalat a vasúti töltés jelentette. Az egész naposharcnak  köszönhetõen  Huszton  megtarthatta  ülését  a  szojm  március  15-én.
Huzar megpróbálta összehangolni a Szics és a katonaság fellépését.
A Vezérkarhamar szétfutott, Romániába vagy Szlovákiába menekültek, Huzar viszont kitartott. A fõ erõt azonban a gimnazisták képviselték, akiket Yakiv Holota tanító vittki a harcmezõre.A harc kegyetlen és véres volt. Magyar források szerint 230 Szics-tag és cseh katona esett el, számosan megsebesültek (a pontos számadat nem ismert), és 450-en kerültek fogságba. Súlyosan megsebesült Huzar ezredes. Kossakkal együtt az utolsó pillanatig a harcmezõn maradtak. A magyarok elfogták és néhány nap múlva Aknaszlatinánál agyonlõtték õket. A foglyulejtettek többségét, a kortárs Y. Hymynets szerint, helyben kivégezték. A Vörös Mezõn haltak meg I. Bilovar, V. Vayda gimnáziumi tanulók, I. Popovych, Y. Pekar,J. Skiryak, I. Andreychuk, E. Yuda, M. Kozychar tanítói szemináriumi hallgatók,I. Kost’, I. Rak, I. Halas, O. Blystov, V. Nebola közkatonák és sokan mások.

Ragozzad csak.

Nem ...szik egy öltést sem.

Jó olvasgatást.....

1939. március 13–14-én a különbözõ európai fõvárosokból az az információ érkezett, hogy mindenütt tisztában vannak a magyarok Kárpátalja ellenikészülõdésével. Egyesek támogattak egy ilyen akciót, mások elítélték.A többség véleménye szerint Csehszlovákia nem képes kemény ellenállásraés a magyar hadsereg gyorsan végigmasírozik a ruszin területen. Viszont óvtak a Romániával való konfliktustól. Bárdossy László bukaresti magyar kö-vet arról tájékoztatott, hogy a románok igényt tartanak a románok lakta határmenti területre és a Máramarossziget–Koromyjavasútvonalra.44Bárdossy arra is utalt, hogy a lengyelek ajánlották a románoknak e területek elfoglalását. Nyilvánvalóan Lengyelország kereste a szövetség lehetõségétRomániával. Az utóbbi nem Magyarország miatt tartózkodott ettõl a lépéstõl, hanem azért, mert félt, hogy Németország beavatkozik és a konfliktusta saját külpolitikai céljaira használja fel.45A magyar politikusok más utat találtak a román követelések kielégítésére. Azt javasolták Bukarestnek, hogy a magyar hadsereg beavatkozása esetén ne lépjenek fel katonai erõvel, így Kárpátalja elfoglalása után Magyarország megértéssel viszonyul majd a román igényekhez.

....

A magyar lakosság valóban telve volt várakozással, a többség azonban tartott a magyar uralomtól.

....

Amikor kiderült, hogy március 14-én a szlovákok kikiáltották függetlenségüket és a cseh-szlovák föderáció felbomlott, a határoknál összevont magyar csapatok megkezdték a támadást Kárpáti Ukrajna ellen. Március 14-én szórványos összecsapásokra, határmenti incidensekre került sor. A Vezérkar jelentése szerint március 14-én este a magyar hadsereg megpróbálta el-foglalni Ungdarócot, Baranyát, Császlócot és Kereknyét Ungvár körzetében, azonban Szlovákia irányába visszavonuló cseh katonaság és a Szics ellenállást tanúsított. A védekezésben a civil lakosság is részt vett, akik a lövész-árkokat ásták.76

http://real.mtak.hu/104372/1/karpatalja1938-41.pdf

Lehet itt magyarázgatni a bizonyítványt - egyébként eléggé szégyenteljes és fölháborító, hogy egyesek itt a rablók "jogosságát" bizonygatják, sőt mi több, magyar "agresszióról" hablatyolnak -, de az nem változtat egy csöppet sem az igazságon, hogy hazánk erőszakos földarabolása, Európa újkori történelmének legigazságtalanabb, legaljasabb, barbár gaztette volt...