Keresés

2. Az Észak-Virginiai hadsereg átszervezése

      Hadsereg szintű szervezeti döntés

1862 nyarától Lee hadseregét a kezdetben szárnyaknak nevezett hadtestekbe szervezték. A két hadtestet Thomas J. „Stonewall” Jackson és James Longstreet altábornagyok vezették. Lee úgy gondolta, hogy a két hadtestre való felosztás nem célszerű, ezek az egységek így még túl nagyok ahhoz, hogy teljes mértékben ellenőrzés alatt lehessen tartani őket, főleg erdős terepen.

Miután Jackson Chancellorsville-nél halálos sebet kapott, Lee átszervezte, három hadtestre osztotta hadseregét, Longstreet, Richard S. Ewell és Ambrose P. Hill altábornagyok parancsnoksága alatt. A hadsereg tartalék tüzérségét feloszlatták, és ütegeit a gyaloghadtestekhez osztották be. Ez minden hadtestnek öt tüzérzászlóaljat biztosított és azt a rugalmasságot, hogy a tüzérzászlóaljakat szükség szerint vagy a gyaloghadosztályokhoz csatolják, vagy meghagyják őket a hadtestparancsnok rendelkezése alatt. A lovasság szervezete alapjában véve olyan maradt, amilyen eddig is volt.

Az átszervezés Lee számára jóval nagyobb rugalmasságot biztosított a manőverezés és a kibontakozás terén, ugyanakkor viszont jelentős számú tapasztalatlan parancsnok került emiatt vezető pozícióba: a három hadtestparancsnok közül kettő, a kilenc hadosztályparancsnok közül négy, és a 39 dandárparancsnok közül kilenc újonnan kinevezett ember volt.

          Lee és A. P. Hill

          Don Troiani festménye

A két hadsereg Gettysburghoz vezető útja

A Civil War Times legújabb számában jelent meg Matt Spruill cikke, melyben bemutatja azt a húsz fontos döntést, melyek meghatározták a gettysburgi csata kimenetelét. Ezek közül egy stratégiai, három hadműveleti, négy taktikai, egy pedig szervezeti döntés volt. Nyolcat hadsereg, hatot hadtest, hármat hadosztály, és ismét hármat dandár szinten hoztak meg, nyolcat uniós, tizenkettőt konföderációs parancsnokok.

1. Az Észak-Virginiai hadsereg északra megy

             Hadsereg szintű stratégiai döntés

A déliek május elején, Chancellorsville-nél aratott győzelme ellenére a két hadsereg még mindig a Rappahannock folyó két partjáról nézett farkasszemet egymással, csakúgy mint a fredericksburgi csata után, négy hónappal azelőtt. Robert E. Lee tábornok számára több stratégiai lehetőség is adott volt 1863 nyarán. Ezek közül kettő Virginiában tartotta volna a hadsereget, a harmadik a nyugati hadszíntérre vezényelte volna, a negyedik pedig északi területre küldte volna, át a Potomac folyón, hogy takarmányt és készleteket szerezzenek, meghiúsítsák az északiak haditerveit, és lehetőség szerint politikai előnyt kovácsoljanak egy esetleges győztes csatából. Lee az utóbbi lehetőséget választotta, és döntése a gettysburgi csatához vezetett.

            Lee átkel a Potomac folyón

            John Paul Strain festménye