|
|
|
|
 |
fejes.i
2020-07-29 09:48:14
|
193245
|
Nem ennek alapján írtam, hanem saját meggyőződésből, de itt is le van írva
https://paulsellers.com/2013/12/caps-chip-breakers/
Szvsz vannak olyan dolgok, amik nagyon erősen tartják magukat, de attól még nem feltétlenül helytállóak. Olyan ez kb, minthogy a gulyáslevest a pusztán a gulyások főzték... - mert ugye az is kézenfekvő. A simító gyaluknál jellemzően annyira vékony a forgács, hogy eleve hajlik. Félbe kell hajtani, hogy törjön, ha egyáltalán. |
|
 |
kuzzu
2020-07-28 11:53:23
|
193219
|
Azon meglepődtem, hogy a késhez viszonyítva 50 fokba köszörült forgácstörő nem sokat ér,
a 80 fokban álló meg milyen szépen teszi dolgát.
Aki szeret gyalulni annak ezt egyszer látnia kell:)
|
|
A hozzászólás:
 |
halaloszto
2020-07-28 11:33:33
|
193217
|
a video arról szól, hogy a szállal szembe gyaluláskor a felszakadást csökkenti a forgácstörő.
a japánok a gyaluikkal csomómentes egyenesszálú fákat gyalulnak, ott ha jó irányba mész, nincs felszakadás forgácstörő nélkül sem.
az alacsony szögű, fordított késes gyalukat bütü gyalulására, meg utolsó simításra használnak nagyon kicsi forgácsvétellel, ahol a felszakadás szintén kevésbé probléma. |
|
Előzmény:
 |
fejes.i
2020-07-28 10:47:02
|
193213
|
Tudod, nem a vita kedvéért.
Szóval, ha a forgácstörőnek érdemi forgácstörő funkciója lenne simító gyalunál, akkor mi lenne a japán gyalukkal?
Az európai gyaluk forgácstörői a kés élétől "hajszálnyira" vannak - lehet, hogy "törik" a forgácsot, de azt nem kell törni. A japán, vagy az újabban ismét divat vastag 4-5 mm-es késeknél, amelyek az alacsony szögű gyaluknál "fordítva" vannak, nos ezeknél az éltől sok mm távolságra nincs is lehetőség forgácstörő elhelyezésére, mégis lehet velük lehelet vékonyan gyalulni. És nem törik a forgácsot.
Szvsz a forgácstörő funkciója a kovácsolás fejlődésével megjelenő vékonyabb kések leszorítása volt, de nyilván a beleütköző forgáccsal kell valamit kezdenie - szóval a forgácstörő a forgácstörés szempontjából a maga által generált problémát oldja meg ;-)
A vékonyabb kések felé pedig azért törekedtek, mert gyakran kellett újra élezni és értelemszerűen könnyebb volt újraélezni a 2 mm vastag pengét, mint az 5 mm vastagot.
Anno a Stanley egyik nagy újítása ez volt: a vékony penge. De ezt meg le kellett szorítani, mert önmagában be tudott volna rázkódni munka közben, mint ahogy a rosszul beállított gyalu be is tud.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|