Keresés

Alapvetően a törökök a nyugati ostromtechnikát vették át mind technikai eszközökben, mind harceljárásban.

Azért fogalmaztam óvatosan, mert bár ugyanaz volt az elv, a törökök módosíthattak a gyakorlaton. Az viszont biztos, hogy a filmekből ismert "megindul a végeláthatatlan sokaság a falak ellen" kép, biztosan hamis. A törökök sem voltak eszementek fölöslegesen feláldozni az embereiket. Persze, hogy az aszabokat viszonylag könnyen pótolhatták, mert emberanyaguk volt bőven, de ha számolatlnul haltak volna, akkor bizonyára nem lett volna könnyű feltölteni a soraikat.

Az europai nyugati ostromtechnika megegyezett a torok ostromtechnikaval taktikaval?  Mert a ketto mas kultura vallas mas ertekrendek, pl eleve elrendeles "ha Allah akarja meghalsz ugyis ha nem barmit csinalhatsz" Vagy lasd pl az aszabok felaldozhatosagat.

Csak kerdem mint a temaban teljesen laikus.

Azért azt ne feledd, hogy a rohamok sem Az egri csillagokban olvasottak szerint zajlottak. Közelharcra nem került sor olyan gyakran, a harc leginkább tűzharcból állt. Azt pedig a janicsárok vívták. A rohamcsapatok feltehetően kis létszámúak lehettek és olyan csapatokból álltak, akik a legfanatikusabbak és legjobbak a közelharcban.

Tudom, hogy későbbi, de az elv jól megfigyelhető Lotaringiai Károly hadinaplójában, ahol részletezi a rohamcsapatok összetételét.

A logika azt diktálja, hogy ne fejjel menjenek a védelemnek. Sokan voltak a törökök, de az igazán képzett csapatok létszáma a szulejmáni időkben legfeljebb 20-25 ezer körül mozgott. Tüzérségi előkészítés után a lövészek feladata volt, hogy a védelmet leszorítsák a falakról és lekössék (talán legjobban az angol suppress kifejezés illik rá), hogy a rohamcsapat útját biztosítsák. Amikor a védelem tüze gyengülni látszott, akkor indulhatott a rohamcsapat folyamatos tűztámogatás mellett, ameddig lehetséges volt, fedezékben. A feladatuk a rés elfoglalása volt, hogy helyet adjanak a lövészeknek és a tartaléknak. Ehhez műszaki biztosítás is kellett.
Tehát a rohamoszlopban a gyenge harcértékű irreguláris gyalogosok túl nagy szerepet szerintem nem játszottak. Az aszabokat szerintem a földmunkáknál használhatták nagyobb mértékben. A rohamok esetében is inkább a műszaki biztosítás fizikai szükségleteinek ellátásában látom a szerepüket. Sok hasznukat máshol nem vették volna. A rohamoszlopok fő erejét leginkább a lóról szállt szpáhikban tudom elképzelni, illetve az udvari zsoldos lovasságban.
De érdekes kérdés, kíváncsi lennék, hogy a szakértők tudnak-e erről valami konkrétumot.