És még valami: az hogy sokan azt hiszik hogy pusztan szerencsével lehet nagyon jó képet csinalni egy nagyon naiv elgondolas. Bele lehet botlani jo témakba sok esetben, jarmuvekről fotozva, de gyalog is, egy elbambult állat bármikor elénk jöhet. De, és itt van a mondatban egy nagy DE. A tendencia mégis az mutatja hogy egy igazan jo képehez (az igazan jo képekhez) azert kellenek előkészületek. Persze sok olyan fotos projekt van/volt/lesz ahol a fotos készült, tanult, megfigyelt, okosan és kitartóan probalkozott de mégsem lett kép. Nos bizonyos értelemben ezek a kép nélküli utak is lehetnek hosszu tavon jo hatasuak, mert a fotost felvértezik, ellenállova teszik a sikertelenséggel szemben. Megtáltosodhat ennek a hatasara bárki és még jobban oda teheti magat.
Soha nem gondolatam vissza sikertelen fotosprojektjeimre sikertelenkent. Mindig kaptam valamit cserébe. új ötleteket, tudast, rutint.
Ilyen naivan az tud nyilatkozni sikerről, jó képekről aki nagyon szűk látókörben szemléli ezt a sportot. Szerencsére váró, nem munka/ tudás párti képek készitőinel valahogy mindig kibujik a szög a zsakbol. Tipikus példa erre az amikor sok szar kép utan megjelennek egy adott fotos képei közt a fizetős leses sas, szalakóta, banka képek. Es nagy elánnal ujságolja milyen nehez volt elepig levezetni csuszós uton. Van akinek a munka ezt jelenti. Van aki meg szétzabaltatja magat a szunyogokkal és már hajnal 5 kos sajat lesben kuksol valahol az alföld közepén. Mondjuk egy szerda reggel, amikor az emberek nagy többsége épp munkaba indul.
és hogy kicsit alátámasszam a fent leirtakat. Nemsokára egy éves lesz ez a képsorozat a csapatban vonuló gólyákrol.
Az a fotós aki nem az általam járt rögösebb uton edződött biztos lehet benne mindneki hogy nem rakta voltna össze fejben, logikailag hogyan juthat a csapatban taplalkozó gólyák közé. Idehaza nem lattam senki tollábol még hasonlo sorozatot. Török Zoltannal beszeltem facen hogy ő is akart már ilyet filmezni, de még eddig nem tette. Magyarorszag legjobb természetfilm rendezője. Valahogy csak megoldottam, és volt benne szerencse, de inkabb volt benne rutinos mozgas és tervezés, és nem hosszu idő alatt, főleg hogy nappal kerültem oda ahonnan fotoztam őket. Nem ez a legjobb gólyás kép a vilagon, ez nyilvanvaló, még csak idehaza sem. De mégis lehetett rá épiteni 6 netes médiaban publikalt cikksorozatot. Eljuttatva százezrekhez a gólyák szépséget, és a monokulturás mezőgazdasag ritka , kivételes esetben most hasznos hatását a vadon élő, vonuló állatok szemszögéből nézve.
Persze lesz itt most 4-5 nagy tudasu aki gólyás kép nélkül állitani fogja hogy ez szar, persze, ahogy ezek az emberek mind kivételesen jo szakacsok, foci birok, rendőrök, kőművesek és persze agysebészek akik mindenhez IS értenek :)
|
