Hű, ezt ügyesen elkaptad!
Elsőre azt mondtam, hogy ez egy kikelő kis poloskalárva lehet, mert azok is sötét színűek, de aztán utánanézve reálisnak tűnik így homályosan is, hogy inkább szamurájdarázs lárva lehet.
Remélem, nálunk is dolgozni fognak, mert tavaly óta közellenségnek nyilvánítottam a poloskákat, a legdurvább dolgot a csemegekukoricában alkották, az összes kukoricaszemen apró barna foltok lettek a szúrástól, gusztustalanok lettek, a csuhé takaróleveleit is képesek átszúrni.
Én egyenlőre megfogadtam itt egyik topiktárs tanácsát, és kis vödörrel vadászom rájuk, mikor a leveleken napoznak. A vízbe egy kis nedvesítőszert is kevertem, hogy belepottyanva azonnal átázzanak, és ne tudjanak kikapaszkodni.
De meglepődtem, lusta tohonyáknak véltem őket, pedig ha észreveszik, hogy be akarom őket söpörni, nagyon ügyesen helyezkednek a levelek és szárak takarásába, vagy ledobják magukat a földre, ahol azonnal eltűnnek, de volt amelyik ledobta magát, aztán rögtön átváltott repülő üzemmódba, és úgy lépett le.
De nálam is gyorsan evolválódnak a módszerek, a legfrissebb találmányom, hogy egy pálcika hegyére egy csepp egérragasztót kentem, és távolabbról, rajtaütésszerűen hozzáérintem a ragacsot a felfedezett poloskához, és nincs szabadulás, ráadásul a szűkebb résekbe is be lehet vele nyúlni.
Rutinosan le lehet vadászni mindig a felhozatalt, ma délelőtt már csak három darabot találtam a kukoricaágyásomban... |
