Keresés

Tudod, nem a vita kedvéért.

Szóval, ha a forgácstörőnek érdemi forgácstörő funkciója lenne simító gyalunál, akkor mi lenne a japán gyalukkal?

Az európai gyaluk forgácstörői a kés élétől "hajszálnyira" vannak - lehet, hogy "törik" a forgácsot, de azt nem kell törni. A japán, vagy az újabban ismét divat vastag 4-5 mm-es késeknél, amelyek az alacsony szögű gyaluknál "fordítva" vannak, nos ezeknél az éltől sok mm távolságra nincs is lehetőség forgácstörő elhelyezésére, mégis lehet velük lehelet vékonyan gyalulni. És nem törik a forgácsot.

Szvsz a forgácstörő funkciója a kovácsolás fejlődésével megjelenő vékonyabb kések leszorítása volt, de nyilván a beleütköző forgáccsal kell valamit kezdenie - szóval a forgácstörő a forgácstörés szempontjából a maga által generált problémát oldja meg ;-)

A vékonyabb kések felé pedig azért törekedtek, mert gyakran kellett újra élezni és értelemszerűen könnyebb volt újraélezni a 2 mm vastag pengét, mint az 5 mm vastagot.

Anno a Stanley egyik nagy újítása ez volt: a vékony penge. De ezt meg le kellett szorítani, mert önmagában be tudott volna rázkódni munka közben, mint ahogy a rosszul beállított gyalu be is tud.

Miattam ne tedd... :)

Én maradok az iskolai verziónál, meg különben is ha az elmúlt 35 évben elég volt ennyi tudás erről nem hinném, hogy erre felé kellene fejlesztenem ezt. :)

Most nincs energiám mobilról sok betűt pötyögni, de az, hogy van forgácstörő, még nem feltétlenül indok arra, h nincs. Az pedig, hogy a törő nélküli kés nagyoló gyalu = német iskola. Lásd scrub gyalunál nincs durvább, de van forgácstörője. Ill egy egész sor simító gyalunak nincs. Holnap majd pcről részletesebben megindokolom.