Kedves magician!
Okfejtésed kifogástalan, de egy ilyen gyakorlat kimenetele torz.
Képzeljük el, hogy mi egy társaság vagyunk, akik politikáról, közügyekről, miegymásról akarunk vitatkozni.
Egyikünk lakásán gyűlünk össze. A meghívó MINDENKINEK KIMENT. Sorra érkeznek a vendégek, a házigazda fogadja őket, de egyiket-másikat nem engedi be, mert nem ért egyet nézeteivel.
Megteheti, hiszen övé a lakás, és ő szervezte a beszélgetést. De vajon mi lesz a vita értelme? Csupa egyforma ember mondja ugyanazt? Hogyan fogjuk kontrollálni nézeteink igazát vagy hamisságát?
Remekül egyetértünk, és roppant elégedettek leszünk bölcsességünkkel. Aztán másnap kimegyünk az utcára, és látjuk, hogy bizony-bizony mások másként gondolják.
A szélsőérték éppúgy érték, mint a közbenső. Csak másmilyen. Más a pozíciója. De egy tízes skálán az 1 vagy a 10 éppúgy egész természetes szám, mint a köztük lévő többi. Miért volna a 3-4-5-6-7 értékesebb, fontosabb, pontosabb.
Na, én csak ahhoz ragaszkodnék, hogy MEGISMERHESSEM a többi nézetet, aztán majd eldöntöm, mit gondoljak felőlük. De már túl vén vagyok ahhoz, hogy ebben "segítsenek". Túl sok ilyen jószándékű kísérletet láttam.
|