Keresés

Most csak ilyen képet találtam, de ezen is jól látható, hogy a légáram éles megtörése (esetünkben a tetőlécek alsó éle) után megjelenő örvény tulajdonképpen leszűkíti a légáram (hasznos) vastagságát.

Ráadásul minél gyorsabb a légáram, annál erőseb a fékező hatás.
Olyan ez, mint amikor a remegő kezű alkoholista azon panaszkodik, hogy minél többet iszik, annál jobban remeg a keze a pohárral, ezért folyton kilötyög az ital belőle. Tehát "minél többet iszom, annál kevesebbet iszom." :)

"Nem kevés, de nem is irreális. Ha a gerincnél csak három szellőzőcserép van, akkor azok lesznek a szűk keresztmetszet."

Alapjában véve jól gondolkodsz: ha az alsó bemeneti és a  felső kimeneti nyílás nem fékezi a légáramot, és a tető dőlésszöge is elég meredek akkor ELMÉLETILEG létrejöhet 1 m/s körüli áramlási sebesség. De ez sajnos csak akkor igaz, ha a légcsatornánk összes fala nyílegyenes és (szó szerint) tükör simaságú.  A valóságban viszont ez a 7 méter hosszú alagút

- nagyon keskeny (a keresztmetszethez képest óriási súrlódó felület),

- plusz számos kereszt irányú örvénykeltő dolog van benne (pl tetőlécek), márpedig ha a levegő útvonalát az örvények figyelembevételével rajzolod le akkor útközben egyrészt a légáram vastagsága széles tartományban váltakozik (pl -50% és +100% között), másrészt a légáram oldalfala is erősen hullámos (örvények szűkítő hatása).

Érdekes kísérlet lenne egy fél tetőn (vagy csak egyetlen szarufa közön) egy plusz fóliával (a légrés külső oldalán) kizárni a tetőlécek örvénykeltő hatását és mérni a légáramok sebességének különbségét.