A Fogaskerekű vasút az ország egyetlen fogaskerekű vasútja, a Városmajor és a Széchenyi hegy közt közlekedik.
A Svábhegy jelentős kirándulóhely volt, az utasok szállítása érdekében már 1868 óta járt lóvasút a Lánchíd és Zugliget közt.
Európa első fogaskerekű vasútja Svájcban 1871-ben épült meg, ennek tervezője és építője Nikolaus Riggenbach 1873-ban engedélyt kért fogaskerekű vasút építésére a Svábhegyre, még abban az évben elkezdték építeni és 1874-re kész is lett a Svábhegyig.
A vasút normál nyomtávú és fogaskerekű üzem, erre a hegyvidéki terep miatt volt szükség.
A Városmajorból indult, itt volt üzemi telep, a mozdony és kocsiszín, az állomásépület a tátrai házakhoz volt hasonló, megsemmisült a második világháborúban. Itt át lehetett szállni a zugligeti lóvasútra, a menetrendet is összehangolták. Nem járt túl sűrűn, 30 perc volt minimum két szerelvény indulása közt.
Az igények miatt 1890-ben meghosszabbították a vonalat Széchenyi hegyig, így lett 3733 méter hosszú.
1926-ban lejárt a magántársaság és Budapest közti szerződés, Budapest tulajdonába került a vasút, akik felújították, korszerűsítették és gőzmeghajtásról átálltak villamos meghajtásra, új járműveket szereztek be. Ezután 15 percenként járt a vasút amikor 1929-ben elkészültek.
A 1960-as évekre teljesen leromlott a pálya állapota és a járműpark, ezért 1973-ban felújították és korszerűsítették, új járműveket szereztek be. A következő felújítások a 2000-es évek elején és 2014-ben voltak.
A jövőre nézve vannak tervek a meghosszabbítására a Szél Kálmán térig és a Normafáig, alacsony padlós, klimatizált korszerű járműveket vennének ehhez. | 
