A Lillafüredi Állami Erdei Vasút, Miskolc környékén közlekedik, eredetileg a bükki fa és a diósgyőri szénbánya szenének szállítása volt a célja, ma a turizmus.
A Miskolc-Márta-bánya-Papírgyár-Lillafüred-Fazola-kohó-Garadna vonal 13.9 km hosszú.
Az építésének oka Trianon volt, amikor elveszett az ország erdeinek többsége, ezért döntés született a maradék erdők intenzívebb kitermeléséről, így a Bükkben is ez történt, kiépült a Színva-patak völgyében a vasút 1920-ban, Garadnából közlekedett Miskolc fatelepéig, a fa mellett dolomitot is szállítottak a szomorúi kőbányából és szenet a Márta bányából a Papírgyárba. Több szárnyvonal is létesült fa szállítására.
Egy új tényező volt a turizmus, eleinte 1923-tól csak a vonal mentén lakók utaztak a vonalon dolgozni. Az igazi fellendülést a 1929-ben Lillafüreden megnyílt Palotaszálló hozta meg. Trianonban elvesztette az ország tátrai üdülőhelyeit, ez a szálló vonzotta a hegyvidéki üdülésre vágyókat, új korszerű Ganz vonatokat állítottak forgalomba, évente 300 ezer utas használta, de a teherszállítás is megmaradt. Új szárnyvonalak épültek, 1939-ben 36,3 km hosszú volt a hálózat.
A háború idején komoly károk érték, 1945-ben államosították.
1954-ben érkeztek az első dízel mozdonyok. A 70-es, 80-as években áttértek a közúti szállításra, a 90-es években felszedték a szárnyvonalakat.
A turizmus viszont továbbra is virágzott, a járműparkot felújították és még egy dízel-villamos hibrid mozdonyt is vásároltak.
Ez a ország második legforgalmasabb kisvasútja, a szilvásváradi a harmadik legforgalmasabb, a királyréti a negyedik. | 
