Keresés

Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak építette az első hosszabb 153 km-es keskeny nyomtávú vasutat, ez gazdasági célokat szolgált. Szintén épült ilyen hosszabb vasút Nyíregyháza környékén, Gyula környékén, ilyen volt a borsavölgyi vasút, a bodrogközi vasút. Száz kilométernél rövidebb vonalak készültek Gyulafehérvár, Nagyszeben, Nagykároly, Szatmár, Torda környékén, ezeknek a városoknak a környékén sok apró település volt, ezért volt célszerű a kisvasút építés.

A kisvasutaknak ráhordó szerepe volt, ők vitték az árut a helyi érdekű vasutakhoz, a hév-ek meg tovább az országos vonalakhoz. 

1914-ig 682 kilométer olyan közforgalmú kisvasút épült ami nem magáncélokat szolgált. Ezek a kisvasutak alapvetően gazdasági célokat szolgáltak.

A normál vasút nyomtávja 1435 milliméter, ezt Angliából vette át a világ, persze volt néhány különc ország mint az oroszok, akiknél szélesebb lett. Azonban nem mindenhol ezt alkalmazták, volt ahol a terepviszonyok, volt ahol a kisebb forgalom miatt kisebb lett a nyomtáv, általában 760 milliméter. Ez lett a keskeny nyomtávú vasút, ma népszerű nevén a kisvasút. Ma már csak néhány helyen létezik ilyen és kirándulási célra használják, leghíresebbek a börzsönyi erdei kisvasutak, illetve néhány éve a Vál-völgyi kisvasút.

1867 után elsősorban gazdasági célból létesültek, a bányatelepeken belüli szállításra, a gyártelepeken belül is használták, a mezőgazdasági nagyüzemekben is használták, a cukorgyárak például a környező répaföldekről így szállították be a gyárba a répát. 

Az Alföldön a tanyás területeken a tanyákat kapcsolta össze, előfordult 100 km hosszú szakasz is.

A MÁV is üzemeltetett keskeny nyomtávú vonalakat, ezek főleg az ország keleti és északi részén voltak.

A legközelebb a keskeny nyomtávú vasutakról lesz szó.