Keresés

A normál vasút nyomtávja 1435 milliméter, ezt Angliából vette át a világ, persze volt néhány különc ország mint az oroszok, akiknél szélesebb lett. Azonban nem mindenhol ezt alkalmazták, volt ahol a terepviszonyok, volt ahol a kisebb forgalom miatt kisebb lett a nyomtáv, általában 760 milliméter. Ez lett a keskeny nyomtávú vasút, ma népszerű nevén a kisvasút. Ma már csak néhány helyen létezik ilyen és kirándulási célra használják, leghíresebbek a börzsönyi erdei kisvasutak, illetve néhány éve a Vál-völgyi kisvasút.

1867 után elsősorban gazdasági célból létesültek, a bányatelepeken belüli szállításra, a gyártelepeken belül is használták, a mezőgazdasági nagyüzemekben is használták, a cukorgyárak például a környező répaföldekről így szállították be a gyárba a répát. 

Az Alföldön a tanyás területeken a tanyákat kapcsolta össze, előfordult 100 km hosszú szakasz is.

A MÁV is üzemeltetett keskeny nyomtávú vonalakat, ezek főleg az ország keleti és északi részén voltak.

A legközelebb a keskeny nyomtávú vasutakról lesz szó.

A Balaton környéke fontos volt turisztikai szempontból, csak a déli partján vezetett sokáig vasút, a Déli Vasút próbálta fenntartani monopolhelyzetét, ezért utazási kedvezményeket adott a Balatonhoz utazóknak és összehangolta menetrendjét a Siófoki kikötőből induló hajókkal ( valamivel előrébb járt a balatoni utaskiszolgálásban mint a mai MÁV :) Ezek a hajók vitték át az északi partra a nyaralókat. A Déli Vasút megakadályozta hogy a MÁV a Budapest-Székesfehérvár vonalát használja, így a MÁV új vonalat épített, a Budapest-Tapolca vonalat, itt egy kerülőre volt szükség, a pécsi vonalon Adonyig mentek, onnan pedig a Börgönd-Szabadbattyán-Balatonakarattya vonalon, a pálya többi része a Balaton mellett vezetett, a Tihanyi-félszigetet kivéve, aminek az északi részén haladt át, 1909-ben készült el Tapolcáig a vonal és még abban az évben Alsóörstől Veszprémig jártak a MÁV vonatai.