Keresés

A Balaton környéke fontos volt turisztikai szempontból, csak a déli partján vezetett sokáig vasút, a Déli Vasút próbálta fenntartani monopolhelyzetét, ezért utazási kedvezményeket adott a Balatonhoz utazóknak és összehangolta menetrendjét a Siófoki kikötőből induló hajókkal ( valamivel előrébb járt a balatoni utaskiszolgálásban mint a mai MÁV :) Ezek a hajók vitték át az északi partra a nyaralókat. A Déli Vasút megakadályozta hogy a MÁV a Budapest-Székesfehérvár vonalát használja, így a MÁV új vonalat épített, a Budapest-Tapolca vonalat, itt egy kerülőre volt szükség, a pécsi vonalon Adonyig mentek, onnan pedig a Börgönd-Szabadbattyán-Balatonakarattya vonalon, a pálya többi része a Balaton mellett vezetett, a Tihanyi-félszigetet kivéve, aminek az északi részén haladt át, 1909-ben készült el Tapolcáig a vonal és még abban az évben Alsóörstől Veszprémig jártak a MÁV vonatai.

Székelyföld elég rossz közlekedési helyzetben volt, itt is komoly fejlesztések voltak a 1890-es évektől.

1897-ben adták át a Székely körvasút első szakaszát , Brassó-Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda vonalon. Ezt a MÁV 1897-ben továbbvezette Csíkgyimesen át a román határig, itt határátkelő nyílt. A székely körvasút 1909-ben készült el. 

Írtam arról hogy államosították az Első Magyar-Gácsországi Vasút vonalait 1889-ben, de még előtte kiépített egy második vonalat Galícia felé, 1887-ben készült el a Munkács-Lemberg vasút, ez lehetővé tette Galícia és Fiume közti gazdasági forgalmat, katonai szempontból is fontos volt, az orosz határhoz így lehetett leggyorsabban szállítani a magyar katonákat.