Keresés

Hát, kasztrálás kérdésben eléggé eltérőek a vélemények...Megértem mindkét oldalt. Mégis én úgy gondolom, hogy sok rossz közül ez talán a kisebb. Az én cikkcakkjaimon nem látszik, hogy bármilyen lelki vagy egyéb bajuk származott volna a dologból.
Egyébként remekül elvannak a lakásban, igaz, hogy időnként úgy közlekednek fel s alá, mint egy megvadult rinocérosz-csorda.:-)
Bandita még nem igazán mutatta annak jelét, hogy szeretne lelépni, és körülnézni a kinti világban, érdeklődése az ablakpárkányig terjed, oda szokott kiülni, hogy a madarakat bámulja. Maszat is csak a lépcsőházba szokott kiszökni, de annyira nem bátor, hogy túl sokáig ott tartózkodjon, vagy hogy ne laposkúszásban közlekedjen. Ők a lakást tartják vadászterületüknek, ahol biztonságban érzik magukat. Az az érzésem, hogy igazából nem váltak felnőtt macskává, (hiába majdnem három évesek), hanem megmaradtak kölyöknek. Hol engem, hol a páromat tekintik "anyának", akitől a gyengédséget és a kaját kapják. Én elégedett macsekoknak látom őket (kivéve, ha később kapnak kaját, mint ahogy azt elvárnák...:-))

Skog,
Jók ezek a névválasztások.:-)Elképesztő macsinevekkel találkoztam ebben a topicban, egyik jobb, mint a másik. A tied is vigyorra késztet.

Az én csíkosaim szobamacsik, ex-kandúrok, így se igényük, se lehetőségük nincs a csavargásra. A topicot olvasva kezdem úgy látni, ez nem is baj...Mindíg összeszorul a szívem, ha elveszett cecakról hallok.